Ha megfelelően táplálkozunk és figyelünk a testmozgásra, akkor szervezetünk, és azzal együtt immunrendszerünk is erős lesz, így sok fertőzést ki tud védeni. Viszont ezen felül is tennünk kell azért, hogy segítsük a munkáját. Nem lehet elégszer ismételni, hogy ennek egyik legegyszerűbb eszköze a rendszeres és alapos, szappanos kézmosás, ami legalább 20 másodpercig tart. Ez már eleve csökkenti annak esélyét, hogy kórokozó kerüljön a szervezetünkbe. Amikor hazatérés után mosunk kezet, érdemes hozzá levenni a gyűrűket is, alattuk ugyanis prímán megtelepedhetnek a kórokozók. Ezek gyűrűk viselése mellett akkor sem feltétlenül távolíthatók el, ha amúgy figyelünk az ujjközök átmosására.

A megelőzés érdekében fontos a használati tárgyak tisztítása, fertőtlenítése is. Ebbe az is beletartozik, hogy a telefonunkat időnként áttöröljük alkoholos kendővel. Járványos időszakban használhatók kézfertőtlenítő oldatok is, és érdemes figyelmi arra, hogy ha lehet, a tömegközlekedési eszközökön, illetve az üzletekben viseljünk maszkot. Ennek pozitív hozadékát a koronavírus-járvány egyértelműen megmutatta: amikor miatta maszkot viseltünk, az influenza szinte teljesen megszűnt létezni.

Segítenek az oltások

Az influenza megelőzését oltás is segíti, azt viszont el kell fogadni, hogy vele nem minden esetben lehet kivédeni a fertőzést. Ennek oka, hogy a vírus reprodukciós módja igen gyenge, a kórokozónak, amely egy RNS-vírus, nincs biztonsági másolata. Ez egyben azt is jelenti, hogy az influenzaszezon előtt előállított oltóanyag nem feltétlen lesz hatékony később, a vírus ugyanis módosulhat. Persze a kutatók törekednek arra, hogy az oltóanyag hatékony legyen, de az még a legjobb előjelzés mellett sem biztos, hogy a vakcina a járvány végéig beválik. Léteznek olyan vírusellenes szerek is, amelyek alapvetően a fertőzésveszélyt csökkentik. Ilyet akkor érdemes szedni, ha valaki influenzás a családban: ha a fertőzés első vagy második napján ilyen készítményt alkalmazunk, 40-50 százalékkal csökkenthetjük a fertőződés esélyét. Ha a baj mégsem kerülhető el, a betegség lefolyása a vírusellenes szerekkel pár nappal mindenképp lerövidíthető.

Csodaszer a c-vitamin? 

A C-vitaminnal kapcsolatban vélhetően Szent-Györgyi Albert miatt vagyunk elfogultak, aki ezt az anyagot – tudományos nevén az aszkorbinsavat – először izolálta az 1930-as évek elején. A Nobel-díjas tudós erősen hitt a hatásában – napi 20 gramm körüli adagban szedte és 93 éves korában hunyt el –, véleménye pedig máig hatással van a vitamin megítélésére. A C-vitamin a szervezetben valóban fontos szerepet tölt be, hiánya súlyos betegséget, skorbutot okoz, túlzott adagban – pláne grammos mennyiségben – történő szedése ugyanakkor nem erősíti az immunrendszert.

Ezt a kérdést több kutatásban is vizsgálták, de egyik sem támasztotta alá, hogy a pluszbevitel segíti a megfázásos betegségek megelőzését. Ez egyedül akkor volt kimutatható, ha valaki fokozott fizikai igénybevételnek, komoly stresszhatásnak volt kitéve. Ilyenek voltak a sarkvidéken gyakorlatozó katonák és a maratonfutók. Esetükben a fokozott C-vitamin-bevitel valóban csökkentette a meghűlés esélyét, de az átlagembernél ilyen hatás nem volt detektálható. Fordított irányban ugyanakkor igaz ez az állítás, ha ugyanis a szervezet hiányt szenved a C-vitaminból, akkor az immunrendszer valóban nem funkcionál megfelelően. Ahhoz, hogy minden rendben legyen, figyelni kell a kiegyensúlyozott táplálkozásra, általa hozzá lehet jutni annyi C-vitaminhoz (ez napi 80 milligrammot jelent, ennyi már két narancsban megtalálható), ami kellőképpen támogatja az egészség megőrzését. Érdemes tudni azt is, hogy a C-vitamin a szervezetben

1500-2500 milligrammos szintig képes raktározódni is, ha pedig a raktárak feltöltődnek, a fölösleg távozik a vizelettel. Emiatt nincs túl sok értelme hetekig 1000 milligramm feletti dózisban szedni ezt a vitamint. Ha így teszünk, akkor azzal növeljük a vesekövesség rizikóját.

Több legyet egy csapásra

Míg a C-vitamint általában sztároljuk, addig a D-vitaminról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig ez a vitamin is fontos szerepet tölt be az immunrendszer működésében. Vele kapcsolatban rossz hír, hogy a napfényben szegény hónapokban muszáj gondoskodni a pótlásáról, ugyanis táplálkozással nem igazán tudunk hozzájutni megfelelő mennyiségben. Erről a Semmelweis Egyetem I. számú belgyógyászati klinikája 2013-ban készített egy országos, reprezentatív felmérést, amely rámutatott, hogy a magyar felnőttek 94 százaléka D-vitamin hiányos, 69 százaléknál pedig olyan komoly a hiány, hogy a szint még a minimálisat sem éri el.

Mivel hazánk éghajlata az elmúlt években jelentősen nem változott, télen pedig nem napozunk, gyakorlatilag kizárható, hogy a helyzet azóta javult. Magyarán a hűvös, fényszegény hónapokban pluszbevitel nélkül gyakorlatilag mindenki D-vitamin-hiánnyal küzd. Ez azért gond, mert a megfelelő D-vitamin szintnek nem csak a vírusos fertőzések, például az influenza kivédésében van szerepe, hanem a csontok épségének megőrzésében, illetve számos daganatos betegség – például a vastagbéltumor és az emlőrák – megelőzésében is. Hiánya közrejátszhat az autoimmun betegségek kialakulásában, növeli a magas vérnyomás rizikóját, fokozza az érelmeszesedés kockázatát is. A megfelelő szintnek még a depresszió megelőzésében is szerepe van. Azt is rengeteg kutatás igazolja, hogy a megfelelő D-vitamin-bevitel csökkenti a cukorbetegség kialakulásának rizikóját.

Aprók, de fontosak

Az immunrendszer megfelelő működéséhez a cink is hozzájárul, ahogy például a szelén, a króm és a magnézium is, de ha helyesen táplálkozunk, ezekből nincs szükség többletbevitelre, a fölösleg nem fokozza a hatást. Ezek a mikroelemek nem csak azért fontosak, hogy szervezetünk védekezőképessége rendben legyen, hanem általánosságban is.

A cink – ez megtalálható az gabonafélékben, a hüvelyesekben, a húsokban, a kakaóban és az olajos magvakban –, például több száz enzim alkotórésze, szükség van rá a DNS szintéziséhez és stabilizálásához, az antioxidáns rendszerünk működéséhez is. A szelén – ez az olajos magvakban, a tejtermékekben, a gombában és a káposztában is megtalálható – sem csak az immunrendszert támogatja, hanem szintén nélkülözhetetlen egyes enzimek működéséhez, képes megvédeni sejtjeinket az úgynevezett oxidatív stresszel szemben. Jelenléte csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint a nemzőképességi problémák rizikóját is. Ugyan nem mikroelem, hanem vitamin, de támogatja az immunrendszer működését az E-vitamin is, amely elsősorban növényi olajokban, olajos magvakban fordul elő.

A húsleves csodája

Sokan városi legendának gondolják, de egy jó húsleves tényleg segítheti a náthás betegségek megelőzését, enyhíti a megfázásos tüneteket. Ez a hatás részben fizikai okokra vezethető vissza, egészen pontosan arra, hogy a belőle párolgó folyadék tisztítja a légutakat, lazítja a bennük lévő váladékot, ami így orrfújással, köhögéssel könnyebben távozik, a benne lévő kórokozókkal együtt. Ilyen hatása persze bármilyen meleg folyadéknak lehet, de a vizsgálatokból kiderült, hogy a tyúkhúsleves nem csak a pára révén, hanem a szagláshoz és az ízleléshez kapcsolódó mechanizmusokon keresztül is növeli az orrváladék viszkozitását.

Fotó: Dreamstime

A kutatások arra is rámutattak, hogy számos olyan anyagot tartalmaz ez a leves, amely enyhe gyulladáscsökkentő képessége révén is képes enyhíteni felső légúti fertőzések tüneteit. Nem ilyen jellegű hatás, de a benne lévő zöldségek sok vitamin és ásványi anyagot is tartalmaznak, amelyek szintén támogatják az immunrendszer működését, ahogy a csirkehúsban lévő fehérjék is. Mindez szintén segítheti a betegségek megelőzését.

Mit tud az echinacea?

Sokan echinacea cseppekkel és tablettákkal próbálják elejét venni a meghűlésnek, aminek van is alapja. A bíbor kasvirágot 2020-ban a Gyógyszerésztudományi Társaság megválasztotta az Év gyógynövényének, az Európai Gyógyszerkönyv pedig a gyökerét és föld feletti részét is jegyzi gyógyhatása miatt. Az echinacea sokféle vegyületet tartalmaz, ezek egy részének pedig immunmoduláló hatása van a légúti fertőzéseknél. Ez a gyakorlatban azt jelenteni, hogy ha a fertőződés kezdeti fázisában alkalmazzák, akkor csökkentheti a tünetek gyakoriságát, súlyosságát. Ma már tudjuk, hogy mindez azért történik, mert az echinaceakivonat a szervezet védekező rendszerét olyan anyagok előállítására sarkallja, amelyek a vírusok ellen hatnak. Hatására fokozódik az immunvédekezésben fontos szerepet játszó falósejtek aktivitása is, tehát ha kórokozók kerülnek a vérbe, akkor azok könnyebben elpusztíthatók.