Maga a csonttömeg a kor előre haladtával normális esetben is csökken, a csontépítő sejtek száma ugyanis kevesebb lesz és lanyhul tevékenységük is. Emiatt van az, hogy az emberek 70 éves korukra elvesztik csonttömegük körülbelül 30 százalékát. Nőknél a menopauza idején jelentősen fel is gyorsul a csontvesztés. Ennek hátterében hormonváltozások, azokon belül is az ösztrogénszint csökkenése áll, a menopauza idején amiatt romlik jobban a csontokban az újjáépítés, és kerül előtérbe még inkább a bontás. A csontritkulás emiatt érinti jobban a nőket, emiatt gyakoribb körükben a combnyaktörés is.

Nem csak a korral jár

A csontritkulás kockázatát a nemből és korból adódó rizikótényezők mellett növelheti öröklött hajlam is, illetve az, ha valaki dohányzik, rendszeresen alkoholt fogyaszt vagy túlzásba viszi a kávézást. Ezek mellett rizikótényező az elégtelen kalcium és D-vitamin-bevitel, valamint a mozgásszegény életmód. Kedvez a csontritkulásnak a gyenge testfelépítés, a gyulladásos ízületi betegségek többsége, a diabétesz és egyes pajzsmirigyproblémák. Ha például a mellékpajzsmirigy túlműködik, túltermelődhet egy olyan hormon, amely beindíthatja a csontritkulási folyamatokat. Ugyanez a helyzet a pajzsmirigy és a mellékvese hormonjaival, túlműködés esetén ezek is emelik a csontritkulás kockázatát. Ezért van az, hogy amikor elkészül a betegek csontsűrűség vizsgálata, a hormonszinteket tisztázandó egy rutin vérvétellel járó laborvizsgálatra is elküldik őket. Emellett nézik a D-vitamin és kalcium szintjét, lévén azok hiánya ugyancsak csontritkuláshoz, vagy annak fokozódásához vezethet. Nem tesz jót a csontoknak egyes gyógyszerek, például szteroidkészítmények tartós szedése sem. A csontritkulás mértékét az is fokozza, ha valaki gyakran fogyaszt magas foszfáttartalmú ételeket, szénsavas üdítőket.

Fontos a megelőzés

Mivel a súlyos csontritkulás gyakran eredményez combnyaktörést, ami szövődményei miatt végzetes is lehet, megelőzése, korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú. Emiatt fontos a szűrés, mert ha azt elmulasztják, csak a szokványosnál kisebb erőhatásra történő sorozatos csonttörések hívják föl a figyelmet a problémára. Ellenben ha a csontritkulást csontsűrűség-méréssel időben észlelik, kezelését pedig megkezdik, helyreállítható lehet a csontképződés felborult egyensúlya. Ez olyan gyógyszerekkel történik, amelyek csökkentik a csontfaló sejtek működését, illetve olyan készítményekkel – hormonokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal –, amelyek serkentik a csontfelépítést. Ha már tünetek is jelentkeznek, fontos a fájdalom csillapítása, ami gyógyszeresen történik. Emellett segít a fizioterápia, aminek szintén fájdalomcsillapító hatása is van, illetve elengedhetetlen a gyógytorna.

Lektor: dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvos