Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső
Lorem ipsum dolor sit amet. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit. Asperiores harum iure, iusto quam rem vel?

Ha már fiatalabb korunktól odafigyelünk csontjaink egészségére, azt szervezetünk bőségesen meghálálja. Különösen azoknak érdemes ezt mihamarabb tudatosítaniuk, akiknél valamilyen okból eleve magasabb a csontritkulás kockázata. Nézzük, mi mindent tehetünk a csontok épségéért!

A csontok épségének megőrzésére már fiatalabb korban figyelni kell, a megfelelő kalciumbevitel emiatt is fontos minden életszakaszban. A tejtermékeket – amelyekből ez az ásványi anyag kiválóan felszívódik – emiatt sem szabad kiiktatni az étrendből. Ha ezt egészségügyi probléma miatt mégis meg kell tenni, gondoskodni kell a kalcium egyéb forrásból történő beviteléről. Vannak például magas kalciumtartalmú ásványvizek, illetve olyan zöldségek, amelyek nagyobb mennyiségben tartalmazzák ezt az ásványi anyagot. Ilyenek a leveles zöldségek és a babfélék, egyes olajos magvak és a mák. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy a növényekben olyan anyagok is vannak, amelyek rontják a kalcium felszívódását, így fontos, hogy a zöldségfogyasztás – és azzal együtt a kalciumbevitel – bőséges legyen. A gabonaféléknél és a hüvelyeseknél a felszívódást gátló hatást csíráztatással is csökkenthetjük, és már az is segít, ha ezeket a felhasználás előtt rövid időre vízbe áztatjuk. Ez azért is hasznos, mert csökkenti a főzési időt. A megfelelő kalciumbevitelre a terhesség idején különösen figyelni kell.

„Ez az időszak a közhiedelemmel ellentétben nem növeli a csontritkulás kialakulásának kockázatát, egyszerűen csak megnő a szervezet kalciumigénye. Ha ilyenkor a vérben kevés a kalcium, akkor a szervezet a csontokból kezdi el kivonni ezt az anyagot. Emiatt fontos, hogy a várandós kismamák figyeljenek ezen ásványi anyag pótlására. Ha ez megtörténik, akkor a csontritkulási folyamat könnyen visszafordítható” – mondja dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvos. Ha a csontritkulás bármilyen életkorban beindul, akkor a kalciumpótlás szintén kulcskérdés. Ilyen esetben napi 1200-1300 milligrammra van szüksége ebből az anyagból, ami szintén biztosítható megfelelő étrenddel. Akinél már kialakult a csontritkulás, annak még jobban kell figyelnie a táplálkozására, ilyenkor már napi 1500 milligrammos bevitelre van szükség.

Kell a D-vitamin

A kalcium mellett fontos a D-vitamin is, aminek a pótlására az ősztől tavaszig tartó fényszegény időszakban mindenkinek figyelnie kell. Ilyenkor általános a D-vitamin-hiány, erről a Semmelweis Egyetem belgyógyászati klinikája is készített országos reprezentatív felmérést. Ebből kiderült, hogy a felnőttek 94 százaléka érintett, 69 százaléknál pedig még a minimális szintet sem éri el e vitamin szintje. Ennek hátterében az áll, hogy a magyar konyha D-vitaminban meglehetősen szegény, táplálékkal átlagosan napi 80 NE jut be a szervezetbe, ami meg sem közelíti a javasolt mennyiséget. De még ha valaki figyel is arra, hogy gyakran fogyasszon D-vitaminban gazdag ételeket – ilyen például a tőkehalmáj és a tojássárgája –, akkor sem megoldható a megfelelő bevitel. Gond egyedül nyáron nincs, olyankor a bőrben a napfény hatására bőven képződik elég D-vitamin.

„Ez átlagos esetben 1500-2000 nemzetközi egységet jelent, ami napsütéses időben már akkor megtermelődik, ha naponta 15 percet fedetlen arccal és karral a napon töltünk. A megfelelő szintre azért kell figyelni, mert ez a vitamin elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezet kalciumháztartása egyensúlyban legyen. Hiányában csontvesztés alakul ki, súlyos D-vitamin-hiánynál pedig a csontok szerkezete is megváltozik, csontlágyulás jelentkezik. Szükséges ez a vitamin a kalcium normál felszívódásához és hasznosulásához, illetve ahhoz is, hogy a vérben megfelelő mennyiségben legyen jelen ez az ásványi anyag, onnan pedig a csontokba épülhessen. D-vitamin-hiányban még a csontritkulás kezelésében használt készítmények hatásossága is jelentősen csökken” – emeli ki a reumatológus. A D-vitamin és a kalcium mellett egyéb anyagok is fontosak, ilyen például a K-vitamin, ami szintén szerepet játszik a csontok anyagcseréjében. A csontozat egészségének fenntartásához hozzájárulhat a cink, a magnézium és a mangán, ezek bevitelére is figyelni kell.

Mozogni, mozogni és mozogni

A csontok egészségéhez mozgásra is szükség van, a törések, sérülések megelőzését az is segíti. Ez nemcsak idősebb korban fontos, hanem már gyerekkortól kezdve. „A kicsik csontszerkezete akkor lesz jó és erős, ha rendszeresen mozognak. Ha ez nem adott, akkor a csonttömegük nem lesz megfelelő, később nagyobb lesz a törések kockázata – akár már fiatalabb korban is. Idősebbeknél a mozgás a csontritkulás megelőzése miatt is fontos, ezért a sportolásra akkor is időt kell szakítani. El kell fogadni, hogy erre éppen azért van szükség, hogy sokáig aktívak maradhassunk.

„A mozgás a csontok anyagcseréjét ilyenkor is javítja, így azok eleve erősebbek és jobban terhelhetőbbek lesznek, ami csökkenti a sérülések rizikóját. Másrészt, akinek erős az izomzata, az jobban ki tudja védeni az eséseket, könnyebben meg tudja tartani az egyensúlyát, így eleve csökken annak esélye, hogy a csontok sérülhessenek, eltörjenek. Ezt komolyan kell venni, ugyanis a csonttörések jelentős hányada amiatt következik be, mert az idősebb emberek a gyengébb izomzat miatt elesnek. Ennek megelőzését a megfelelő D-vitamin-bevitel is segíti, az ugyanis nemcsak a csontokat erősíti, hanem az izmoknak is hasznára válik. Persze fontos, hogy az izomerősítés és a sportolás miként történik, azt mindig a korhoz kell igazítani, egyedül az nem változik, hogy hetente többször kell rá sort keríteni. Idősebbeknél remek választás például a tempósabb, izomerőt igénylő séta, illetve az úszás. Nagyon hasznos mozgásforma a vízitorna és a nordic walking is. El lehet menni mellettük szenior jógára és tornára is, a csontoknak azok is hasznára válnak” – emeli ki dr. Podlovics Ágota.

Figyelni a menopauzára

A testmozgás a menopauza idején is kulcskérdés, már csak azért is, mert olyankor a nők hízásra eleve hajlamosak, a túlsúly pedig a kelleténél jobban terheli a porcokat és a csontokat is. Ez az időszak amiatt is fokozott figyelmet igényel, mert a hormonhatások miatt erőteljesebb csontvesztés indulhat be. Férfiaknál ez a folyamat csak tíz évvel később csúcsosodik ki, ekkor kezdődhetnek a csonttörések. Nőknél a hormonhatások miatt már jóval korábban visszaesik a csontok újjáépítése, és előtérbe kerül a bontása.

„Emiatt van az, hogy a csontsűrűséget ideális esetben már ötvenéves kor körül, még a menopauza előtt meg kell méretni, hogy láthassuk a kiinduló értéket. Az adat később is fontos, hiszen információt adhat arról, milyen a csontok állapota, szükség lehet-e kezelésre. A menopauza idején a csontritkulás megelőzését az is segíti, ha az orvos az egyéb panaszokat enyhítendő olyan hormonkészítményt ír föl, ami pótolja a hiányzó ösztrogént. Ezek alkalmazásánál az esetleges ellenjavallatokra, kockázatokra mindig figyelni kell, ilyen gyógyszereket nem szabad átgondolatlanul alkalmazni. Tudni kell azt is, hogy önmagában a csontritkulás nem indikációja a hormonpótlásnak, de ha más panaszok miatt alkalmaznak ilyen gyógyszereket, akkor egyéb készítményre jellemzően nincs szükség” – mondja szakértőnk. 

A csontok állapotára más hormonok is hatással lehetnek, okozhatnak például gondot azok, amelyeket a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy és a mellékvese termel. Például ha a mellékpajzsmirigy túlműködik, túltermelődhet egy olyan hormon, amely beindíthatja a csontritkulási folyamatokat. Hasonló a helyzet a pajzsmirigy és a mellékvese hormonjaival, túlműködésnél azok is emelik ezt a rizikót. Emiatt van az, hogy amikor a páciensek csontsűrűség-vizsgálata elkészül, az orvosok egy laborvizsgálattal általában megnézetik a hormonszintjeiket. Emellett ellenőrizni szokták a D-vitamin és a kalcium szintjét is.

Ötvenen innen

Fiatalabb korban akkor kell fokozott figyelem, ha a csontritkulás kockázata valami miatt eleve magasabb. Jobban kell például vigyázni felszívódási zavaroknál és bélbetegségeknél, ilyen esetekben javasolt a csontsűrűség időszakos ellenőrzése. Emelkedett rizikót jelent a veseelégtelenség és a krónikus májbetegség, májelégtenség, így a csontok állapotát ilyenkor is jobban kell követni. Hasonló a helyzet akkor, ha valaki nagyon vékony és sovány, illetve ha extrém diétát, fogyókúrát folytat.

Óvatosan kell bánni a szteroid gyógyszerekkel, amelyeket például autoimmun betegségek, tüdőbetegségek, reumatológia betegségek esetén kell szedni. Ezek nagyon hatékony gyógyszerek, sokszor kikerülhetetlenek, viszont hosszabb távon megnövelik a csontritkulás rizikóját már fiatalabb korban is. Plusznehézség, hogy miattuk nemcsak a csont mennyisége csökken, hanem a minősége is romlik. Emiatt fontos, hogy ilyen készítmények alkalmazása mellett a csontvédelemre figyeljünk, a kalcium és a D-vitamin pótlásáról orvossal is egyeztessünk. Fontos ilyenkor a rendszeres csontsűrűségmérés is, csak így lehet láttatni a csontvesztés ütemét. Így hamar kiderülhet az esetleges probléma, a kezelést pedig még azt megelőzően lehet módosítani, hogy kialakulna a csontritkulás.

facebook-share Megosztás

Jelentkezz be Alma+ fiókodba,
vagy regisztrálj és hozd létre most!
Törzsvásárlói kártyaszámodat a plasztik kártyád
hátoldalán találod.
Tipp: 250100-al kezdődik a kártyaszám
Card number illustration