Fogszuvasodás

A folyamatnak sok oka lehet, számítanak a genetikai adottságok – nem mindenkinek egyformán erős a fogzománca – és a nyál összetétele, mennyisége is. A kicsi gyerekeknél komoly rizikót jelentenek cumisüvegből fogyasztott cukros italok, főleg ha azt folyamatosan cumizzák. Ezt nevezik cumisüveg-szindrómának, amelynél a szuvasodás a legelöl lévő front tejfogaknál lép föl körkörös irányban.

Többtényezős történek

Több tényezőtől is függ, mennyire hajlamosak a fogak a szuvasodásra. Ilyen a lepedékképződés mértéke, ami azért fontos kérdés, mert abban a baktériumok tovább élnek, és termelik a fogzománcot megbontani képes savakat. Számít a táplálék szánhidrát- és savtartalma, a szuvasodásnak ezek az anyagok is kedveznek. Az erjeszthető szénhidrátokat tartalmazó ételek és italok azért problémásak, mert tápanyagot biztosítanak a savtermelésért felelős baktériumoknak. A savas ételek káros hatását magyarázni sem kell, mert azok egyrészt maguk is marják, károsítják a fogzománcot, másrészt kedvező környezetet teremtenek a baktériumoknak. Rizikótényezőt jelent az is, ha ez elfogyasztott táplálékból ételmaradék marad a szájban. Persze a kockázat mindig attól függ, hogy ez az állapot meddig tart: minél hosszabb ideig maradnak a szájban a szénhidrátok, annál komolyabb lehet a károsodás.

Számít az étkezések gyakorisága is, ugyanis minél többször fogyaszt valaki savtermelést fokozó ételeket vagy italokat úgy, hogy azok után nem mos fogat (ilyenkor minimum 30 percet várni kell a fogmosással), annál nagyobb a fogszuvasodás mértéke. Ezek a savas támadások mindenképp emelik az ásványi anyagok kioldódásának rizikóját, és csökkentik a helyreállítás esélyét. Nem mindegy az sem, hogy milyenek az egyéni védő tényezők. Például akinél az enyhén lúgos kémhatású nyál megfelelő mennyiségű és minőségű, annál ez valamilyen szinten képes ellensúlyozni a baktériumok savtermelő tevékenységét.

Fontos a megfelelő fluorid bevitel is, ez az anyag ugyanis erősíti a fogzománcot. Ez a hatás alapvetően kétféleképpen érvényesül: a fluorid egyrészt befolyásolja a még elő nem tört fogak alakját (laposabb barázdákat, kisebb csücsköket, szuvasodásra kevésbé hajlamos fogakat eredményez), másrészt fokozza a már előtört fogakon a zománc savakkal szembeni ellenálló-képességét, és gátolja a cukorbontás során egyes enzimek működését.

Kioldódással kezdődik

A fogszuvasodás azzal indul, hogy a fogakon fehér foltok jelennek meg, amelyek az ásványi anyag kioldódását jelzik (ekkor lyuk még nem alakul ki). Ezt követően apró, barnás foltok tűnnek fel. Ez a folyamat önmagában nem okoz fájdalmat, a fogszuvasodás emiatt maradhat sokáig tünetmentes. Egyedül az lehet figyelmeztető jel, hogy a fogzománc sérülése miatt kinyíló dentincsatornák érzékennyé teszik a fogat. Édességek fogyasztása után emiatt jelentkezhet fájdalom. Ebben a fázisban a fogzománc károsodása még nem feltétlen látszik, de a fogorvos már ilyenkor észreveszi az árulkodó jeleket. Emiatt fontos a rendszeres vizsgálat. Ha a probléma a két fog között jelentkezik, akkor a fogak közt bent ragadó ételmaradék hívhatja föl a figyelmet a szuvasodásra, de kiderülhet ez fogorvosi vizsgálat során is. Az orvos munkáját röntgen is segíti, a problémák az ilyen felvételen hamar megmutatkoznak.

Időben kezelni

A fogszuvasodás mielőbbi kezelése azért fontos, mert ha elmulasztják, a szuvasodás egészen a fogidegig terjedhet. Ilyenkor már begyullad a teljes fog, fájdalmak jelentkezhetnek, a fog érzékennyé válhat a hidegre és a melegre, végül elhalhat. Emiatt kell a szuvasodó fogat mihamarabb betömni, legyen a luk akármilyen kicsi. Az ilyen beavatkozás során a beteg fogat először kitisztítják, majd tömőanyagot helyeznek bele. Húzásra csak végszükség esetén van szükség, amikor a fog töméssel vagy egyéb módon már nem menthető meg, és nincs mód gyökérkezelésre sem.

Lektor: dr. Orosz Noémi fogorvos, fogszabályozó szakorvos