Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Érelmeszesedés

2020. október 9.

Ez a probléma a kor előre haladtával mindenkit érint, de a jelentkezés idejére a genetikai hajlamnak és az életmódnak mindenképp hatása van.

A sejtekhez, szövetekhez oxigént és tápanyagot szállító verőerek alapesetben hajlékonyak, rugalmasak és erősek, belhártyájuk sima, a vér akadálytalanul áramlik bennük. Idővel azonban a verőerek elveszítik rugalmasságukat, belhártyájuk megvastagodik, merevvé válik. Ezt az okozza, hogy az érfalon zsírszerű anyagokból, így például koleszterinből, illetve kalciumsókból olyan lerakódások alakulnak ki, amelyek szűkítik az eret. Ez a probléma a kor előre haladtával mindenkit érint, de a jelentkezés idejére a genetikai hajlamnak és az életmódnak mindenképp hatása van. A korai kialakulás rizikóját mindenképp emeli a magas vérnyomás, a túlságosan zsíros étrend, a mozgáshiány és a dohányzás.

 

Időben felismerni

Az érelmeszesedést nagyon sokszor csak az érszűkületes, szövetelhalásos betegségek kialakulásakor ismerik fel. Ilyenkor a tünet attól függ, hogy a meszes plakk melyik eret szűkíti be. A koszorúerek érintettsége szívérgörcsöt, valamint a szívizmok lassú, de folyamatos pusztulását okozhatja, amit ritmuszavar és a fokozódó szívelégtelenség jelezhet. Az agyi erek meszesedése értelmi leépüléshez vezethet, míg a végtagok artériáinak meszesedése végtagfájdalmat, szélsőséges esetben végtagelhalást okozhat. Tünetek nélkül az érelmeszesedés csak akkor ismerhető fel, ha valaki jár szűrővizsgálatra, és ott érzékelik a jeleit, majd megkezdik a kivizsgálást. Ennek része a vérnyomásmérés, amelynél árulkodó, ha a végtagokban különbözik a vérnyomás. Intő jel az is, ha az elektrokardiográfiás vizsgálat koszorúér-szűkület jeleit mutatja, illetve ha röntgenvizsgálaton a benne lévő kalcium miatt látszik maga a plakk. Kontrasztanyagos röntgenvizsgálatnál már egészen jól láthatók a beszűkült szakaszok is. Hasznos az Doppler-vizsgálat is, ami szintén képes detektálni az érszűkületeket.

Érműtét és életmód

Ha a beszűkült ér elég nagy, a meszes belhártyát érsebészeti műtéttel lehet eltávolítani, kisebb ereknél viszont érprotézisre kell kicserélni a szűkült érszakaszt. A koszorúér-elzáródásnál úgynevezett bypass műtétet végeznek, amelynél a beteg lábszárából vett saját érrel kerülik meg az elzáródott érszakaszokat. Esetenként megoldás lehet az is, ha egy felfújható ballonnal rendelkező érkatéterrel mechanikusan tágítják a szűkült eret, és az elzáródás megelőzésére apró sztentet ültetnek a problémás szakaszba, megelőzve ezzel a tragédiák bekövetkezését. A műtéti beavatkozások mellett fontosak az életmódbeli változtatások és a gyógyszerek is, azok segíthetik lassítani az érelmeszesedés progresszióját. A testmozgás azért elengedhetetlen, mert egyebek mellett jó hatással van az erekre és az érfalakra is, növeli azok feszességét, rugalmasságát, elősegíti a plakkok eltávolítását, így közvetett módon gátolja az érelmeszesedés kialakulását, súlyosbodását is.

 

Lektor: dr. Szirmák Eszter kardiológus főorvos

 

 

 

 

Megosztás