A University of Alberta munkatársai több mint 700 csecsemőt vizsgáltak, akiknek anyja 2009 és 2012 között volt velük terhes. Az anyáknak be kellett számolniuk arról, hogy volt-e háziállatuk a terhesség első, második és harmadik trimeszterében. Ezt követően a három hónap körüli gyerekektől székletmintát vettek, hogy a bél mikrobiótáit tanulmányozzák, majd ennek eredményeit hasonlították össze az állatoktól távol élő kicsik adataival. A vizsgált csecsemők mintegy fele szőrös kisállattal élt egy háztartásban születése előtt és után, 70 százalékban pedig kutyáról volt szó. Ezeknél a gyerekeknél két baktériumot találtak, ami a nagyfokú immunitással összefüggésbe hozható: a Ruminococcus és az Oscillospira. Ezek a kutyás háztartásokban kétszer nagyobb arányban vannak jelen, mint a kutya nélkülieknél, így plusz immunitást adnak a kicsiknek a kezdetektől.

A kutatás részleteit itt olvashatja (angolul).

Más kutatások során azt is megállapították, hogy azok a gyerekek, akiknek családjában tartanak kutyát, aktívabbak, mint a kutya nélküli családok gyermekei. A londoni St George's Egyetem kutatói 2065 9-10 éves gyermeket vizsgáltak, és kimutatták, hogy a kutyatartó családok gyermekei több fizikai tevékenységet folytatnak, mint azok, akiknek nincs kutyája. A kutatócsoport szerint a kutyatartás több gyermeket ösztönöz mozgásra, és segít a gyermekkori elhízás elleni harcban, ezáltal pedig számos súlyos betegség kialakulását előzi meg, mint például a szív- és érrendszeri betegségekét vagy a cukorbajét. A kutatók Dr. Christopher Owen vezetésével hét napon át a testmozgás mérésével regisztrálták a gyerekek napi aktivitásszintjét. Az összes résztvevő közül 202 tartott kutyát. A kutatásból az derült ki, hogy a kutyás gyerekek átlagosan 325 percet töltöttek naponta testmozgással, 11 perccel többet, mint a kutya nélküli gyermekek. A kutyatartók ezen kívül 11 perccel kevesebb időt töltöttek naponta ülőfoglalatosságokkal is, és a többieknél 360 lépéssel többet tettek meg naponta. A felnőttek mozgásszintjére is pozitív hatással van a kutyatartás, a kutyabirtokos felnőttek ugyanis naponta átlagosan 1700 lépéssel többet tesznek meg, mint a kutya nélküliek, amely 25 százalékos különbséget jelent.

A Michigani Állami Egyetem új tanulmánya kimutatta, hogy a kutyájukat sétáltató felnőtt tulajdonosokra is jó hatással vannak a négylábúak, hiszen ők 34 százalékkal jobban teljesítik a fizikai aktivitás államilag előirányzott szintjét, mint azok, akiknek nincs sétáltatni való kiskedvencük. Matthew Reeves epidemiológus szerint a kutyatartás és a kutyasétáltatás segíthet a lakosságnak a rendszeres, napi szinten végzett mozgásban. A Michigani Viselkedési Rizikófaktor Felmérést évente végzik el, és ez azt mutatta, hogy a kutyasétáltatás nemcsak a séta mennyiségét növeli a kutyatartóknál, hanem ezek az emberek összességében is aktívabbak. A tanulmányból kiderül, hogy a kutyával sétáló emberek általában egy órával többet gyalogolnak hetente, mint azok, akik csak megosztják otthonukat kutyájukkal, de nem viszik el sétálni. A szakemberek szerint azt gondolhatnánk, hogy a kutyások többet sétálnak, de igazából a kutyát sétáltatók általánosságban is többet végeznek közepes és intenzív testmozgást. Az eredményekből az derült ki, hogy a felelős kutyatartást és sétáltatást szorgalmazó egészségügyi kampányok megfelelő lehetőséget biztosíthatnak a testmozgás fokozására. A tanulmány felfedezései közé tartozik, hogy a középkorúak sétáltatnak a legkevesebbet kutyát, az idősebbek és a fiatalok sokkal többet. Az is kiderült, hogy az egy év alatti és a nagytestű kutyákkal sokkal többet vannak a szabadban a gazdik, mint az éltesebb és kisebb méretű kutyákkal.