A láz a testhőmérséklet időleges megemelkedése az agyi hőközpont utasítására. A lázas állapotot leggyakrabban valamilyen kórokozó vagy sérülés okozza, de nyugtalanság, a stressz hatására is megemelkedhet a testhőmérséklet. Sok édesanya nem tudja, hogy mi válthatta ki a babánál a lázas állapotot, főleg, ha hirtelen jelentkezik, de mielőtt megijednének, jó tudni, hogy bizonyos körülmények is hatással vannak a testhőmérsékletre: a helyszín, például ha túlzsúfoltság és nyugtalanság veszi körül a kicsit; a ruházat, ha túl melegen van öltöztetve a baba. Hűvösebb környezetbe helyezés, ruhalevétel, nyugodt helyzetbe tevés után egy órával a hőmérsékletnek vissza kell térnie a normális tartományba. Ha ez nem történik meg, és a láz továbbra is fennáll, a három hónaposnál fiatalabb babához azonnal orvost kell hívni.

Azt is jó tudni, hogy a testhőmérséklet napszakonként is eltérő lehet, reggel a legalacsonyabb, délután pedig a legmagasabb. A láz segíti a szervezet öngyógyítási folyamatait. Az immunrendszer hatékonyabban reagál, a fehérvérsejtek magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodnak, a kórokozók viszont a melegebb környezetben lelassulhatnak, de el is pusztulhatnak. Bár bizonyos esetekben a nagyon magas, tartós láz az életet is veszélyeztetheti, azért általában nem olyan nehéz csillapítani, megszüntetni a lázas állapotot. Arra azonban figyelni kell, hogy a kisbabák teste még másképp működik, mint egy felnőtt emberé.

A csecsemő testhőmérséklete nem azonos egy felnőtt emberével. A baba lázának csillapítását 38 fok fölött kell megkezdeni, ennél alacsonyabb testhőmérséklet náluk még nem minősül láznak. 37-38 fok között csak hőemelkedésről beszélünk, de ebben az esetben egyelőre csak akkor szükséges lázcsillapító használata, ha a babát nagyon megviseli a megemelkedett testhőmérséklet. A csecsemő láza korától függően többféleképpen is mérhető: a végbélben, a hónaljban vagy a térdhajlatban. Fontos azonban tudni, hogy a végbélben kapott értékből fél fokot le kell vonni. Léteznek ma már fülbe dugható digitális hőmérők is, amelyek talán a legegyszerűbb megoldást nyújtják a lázmérésre.  

Mivel a kisbabák még nem tudnak úgy kommunikálni, mint a felnőtt emberek, vagy a nagyobb gyermekek, ezért nem is tudnak szólni arról, hogy lázasak, vagy rosszul érzik magukat. Másképp jelzik a rosszullétüket, például sírás vagy aluszékonyság, rendellenes légzés, kiütések, hányás, hasmenés formájában. Ezekre a jelekre a szülőnek kell felfigyelnie, és megértenie, mit jelentenek, majd megfelelően kezelni a helyzetet. A kicsit ilyen esetben azonnal látnia kell orvosnak, hogy rögtön megkapja a megfelelő kezelést, hiszen nemcsak a tünetet, a lázat, hanem az azt kiváltó okot kell elsősorban kezelni, de amíg a szakember segítsége megérkezik, a szülők is tehetnek az ügy érdekében, és tenniük is kell.  

A kicsi lázának csillapítása történhet fizikálisan vagy gyógyszerek segítségével. Ha fizikális módszert alkalmazunk, azt tehetjük például hűtőfürdővel, úgy, hogy eleinte a víz legyen körülbelül 37 fokos, majd hideg víz hozzáadásával fokozatosan hűtsük 31-32 fokig. A hirtelen hőmérsékletváltozás is megterheli a kicsi szervezetét, ezért csak óvatosan és fokozatosan végezzük a lázcsillapítást. Másik fizikális módszer a vizes borogatás. Langyos vízzel nedvesítsünk be egy törülközőt, csavarjuk ki, majd burkoljuk be vele a baba testét. A borogatást addig végezzük, és cseréljük a vizes törölközőt a testén, amíg a kicsi láza le nem megy.

 A lázcsillapításra használt gyógyszert mindig egyeztessük a gyermekorvossal vagy a védőnővel. Vannak vény nélkül kapható lázat csillapító gyógyszerek, amelyek paracetamol hatóanyagot tartalmaznak. Ezeket kúp vagy szirup formájában lehet beadni a gyermeknek. Azt azonban tudni kell, hogy ilyen típusú gyógyszert csak két hónapos korától kaphat a baba. Ugyanezekben a változatokban léteznek ibuprofen tartalmú készítmények is, amelyek viszont nem alkalmazhatók öt kilónál könnyebb és három hónaposnál fiatalabb babáknál.