Testünk kiegyensúlyozott hőmérsékletéről bonyolult rendszer gondoskodik, szerepe van benne a folyadékháztartásnak és a bőr hőszabályozó funkciójának – a verejtékezésnek és az erek kitágulásának – is. A hőséggel összefüggő problémáknak jellemzően e rendszer zavarára, túlterhelésére vezethetők vissza. Például ha nem iszunk eleget, nem tudunk mit párologtatni, így testhőmérsékletünk emelkedni kezd, annak súlyos következményeivel együtt. Jelentkezhet ilyenkor például fejfájás és szédülés, émelygés vagy eszméletvesztés.

Többszörös védvonal

A szervezet többféle módon is védekezik a testhőmérséklet emelkedése ellen. Meleg hatására először kitágulnak a perifériás erek, emelkedik a pulzusszám, így a testfelületről nagyobb mennyiségű hő kerül a környezetbe. Ha ez kevés, beindul a verítékezés – már ha van miből –, az elpárolgó folyadék pedig hőt von el a szervezetből. Ha annyira meleg van, hogy a párologtatás sem elegendő a hőstabilitás biztosításához, kórfolyamatok indulhatnak be. Mivel a koraszülöttek, csecsemők, kisgyermekek és idősek kevésbé tudnak alkalmazkodni a külső hőmérséklet szélsőségeihez, náluk ez az állapot hamarabb bekövetkezhet. Könnyebb kiszáradásuk hátterében egyebek mellett az áll, hogy bőrük vékonyabb és sérülékenyebb, az idősebbeknek pedig olyan alapbetegségük is lehet, amely a rizikót még inkább fokozza. A várandós anyukák szervezetük hormonális változásai vannak nagyobb veszélyben, ők is könnyebben "túlmelegedhetnek".

Nyomás alatt a szív

A kánikula szív- és érrendszerre gyakorolt hatását jól szemlélteti, hogy normál hőmérsékleten a bőr vérátáramlása percenként 200-250 milliliter, de ez extrém hőhatásra akár percenként 7-8 literre is emelkedhet. Ez a mennyiség még az egészséges keringési rendszert is megterheli, azt pedig pláne, ahol alapból van valamilyen probléma. A szükséges hőleadást a bőrerek lassú tágulása is csökkenti, ezért vannak nagyobb veszélyben azok, akik cukorbetegségben vagy érelmeszesedésben szenvednek. Sokan nem mérik föl azt sem, hogy kánikulában a verejtékezés annyira extrém lehet, hogy az óránkénti folyadékveszteség két liter fölé is emelkedhet. Komoly izzadásnál emiatt kell rengeteget inni, és mivel a verejtékkel nem csak a vizet, hanem sókat is veszítünk, azok pótlására is figyelni kell.