Alma gógyszertárak

Égő gyertya vagy annak viasza, forró folyadék vagy fémfelület, gőz és láng egyaránt okozhat égési sérülést, szerencsés esetben csak elsőfokút. Ilyenkor csak a bőr legfelső rétege sérül, az válik pirossá, feszessé és fájdalmassá. Súlyosabb a helyzet másodfokú égésnél, amikor a fájdalom már sokkal erősebb, az egyszerű pirosság helyett pedig inkább a vöröses-rózsaszínes márványozottság a jellemző. Ha a sérülés mély, akkor a sebfelszín általában fehéressé és hólyagossá válik, ha pedig a hólyagok megrepednek, a belőlük kiáramló vérplazma nedvessé teszi a sérült területet.

Hűtés és kenegetés

Ha valamilyen baleset nyomán első- vagy másodfokú égés történik, akkor a sérült bőrfelületet minél hamarabb hideg víz alá kell tartani, és folyatni rá a vizet hosszabb ideig. Ha az égés kiterjedtebb, komolyabb felhólyagzás vagy nyílt seb keletkezett, akkor ezt követően érdemes orvost is felkeresni. Ez azért fontos, mert a hólyagokat esetenként meg kell nyitni, és ezt szakszerűen csak rendelőben lehet megtenni. Ha külön ellátásra nincs szükség, akkor a gyógyszertárakban kapható, égésre javasolt krémek, zselék, spray-k tehetnek jó szolgálatot, azokat érdemes használni. Ha a fájdalom komolyabb, be lehet venni fájdalomcsillapítót is. Ha a bőrön kisebb hólyagok is keletkeztek, amelyek megnyíltak, akkor azokat – sebkezelők alkalmazása után – steril gézlappal le kell fedni.

Ha nagy a baj

A harmadfokú égés már súlyosabb, az a bőr alatti kötőszövetet is eléri. Ha ilyen történik, akkor a bőrfelszín piszkosszürkévé vagy igen halvánnyá, pergamenszerűvé válik. Fájdalom ilyenkor már nem jelentkezik, aminek oka az, hogy ennél a sérülésnél a bőr idegvégződései elhalnak. Ilyen esetekben mindig orvosi ellátásra van szükség. A negyedfokú égés még komolyabb, olyankor a szövetek – a bőr alatti kötőszövet, az izom- és csontszövet is – el is szenesednek. Ilyen szintű égés jellemzően csak tűzvészkor történhet, egyszerű otthoni balesetnél nem. Ugyanez igaz a harmadfokú égésre, az sem szokott előfordulni a hétköznapokban.