Vannak klinikai tünetek, amelyekre nem szabad legyinteni, és abban bízni, hogy elmúlnak maguktól. Klasszikusan ilyenek azok a panaszok, amelyek akut hasnyálmirigy-gyulladásra utalnak. Erre a problémára az erős és görcsös, változatos irányban sugárzó gyomortáji fájdalom utalhat, de jelezheti az étkezés után övszerűen kialakuló, erősödő fájdalom is, pláne ha émelygés, hányinger és hányás, izzadás és láz, hasi nyomásérzékenység is társul hozzá. Intő jel lehet a szapora pulzus és az alacsony vérnyomás is. Túl azon, hogy az akut hasnyálmirigy-gyulladás tünetei súlyosak, maga a betegség is gyakori, évente mintegy ötezer ember kerül miatta kórházba Magyarországon. Mivel az állapot potenciálisan életveszélyes, esetében a gyors segítség szó szerint életmentő lehet. „A kórházba kerülő betegeket azonnal táplálni kell folyékony, energiadús tápszerekkel, mert a felépülésüket az segíti. Régen ezt nem tudták, a betegeket pedig kifejezetten éheztették, mert azt gondolták, azzal tehermentesítik a hasnyálmirigyüket. Ezen a területen a Szegedi és Pécsi Tudományegyetemen végzett kutatásainkkal mi is hozzájárultunk a paradigmaváltáshoz” – mondja prof. dr. Hegyi Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója. A kutatók felfedezéséhez az vezetett, hogy észrevették: a hasnyálmirigy-gyulladásnál jelentkező szövetelhalás kifejezetten hasonlít ahhoz, ami sztróknál vagy infarktusnál is kialakulhat. A különbség annyi, hogy ez esetben nem érelzáródás miatt halnak el a szövetek, hanem azért, mert károsodik a sejtek energiaellátásában szerepet játszó sejtszervecske. Emiatt döntő fontosságú, hogy a kórházba kerülést követően azonnal megkezdődjön a hiányzó energia pótlása. Ha ez megtörténik, akkor az elhalt sejtek aránya jelentősen csökken, és azzal együtt enyhül az erre épülő gyulladás is. Ez azért kulcskérdés, mert fennállásakor a hasnyálmirigy által termelt és alapvetően inaktív formában lévő enzimek már a bélrendszerbe kerülés előtt aktiválódnak, és a hasnyálmirigy szövetei közé jutva azok kisebb vagy nagyobb mértékű pusztulását okozhatják. Külön probléma, hogy a hasnyálmirigy-gyulladás nyomán olyan véres folyadékgyülem is létrejöhet, ami a tüdőt nyomva légzési elégtelenséget eredményezhet.

Főszerepben a megelőzés

Mivel az akut hasnyálmirigy-gyulladás potenciálisan életveszélyes állapot, fontos törekedni a megelőzésére.

• Mellőzni kell például az olyan káros szenvedélyeket, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás, mert azok – sok egyéb káros hatás mellett – bizonyítottan emelik a hasnyálmirigy-gyulladás rizikóját.
• Az akut hasnyálmirigy-gyulladásnak fontos rizikótényezője az epekövesség is (ez a kockázatot közel harmincötszörösére növeli), így akinek ilyen problémája van, annak az epekövet mihamarabb ki kell vetetnie. Ez olyan esetben is így van, ha az epekövesség aktuálisan nem okoz panaszokat.
• Erre csak elvétve van példa, de a hasnyálmirigy-gyulladás pajzsmirigyproblémákhoz is köthető lehet, így annak a kezeltetésére is fontos figyelni.
• Ma már bizonyított, hogy a kardiológiai edzés az immunrendszert olyan szinten erősíti, hogy a gyulladások kockázata is kimutatható szinten csökken. Emiatt a rendszeres testmozgás csökkentheti a hasnyálmirigy-gyulladás rizikóját is.
• Csökkenti a rizikót az is, ha az étrend nem túl zsíros, nem túl kalóriadús.

Túl a gyulladáson

Ha az akut hasnyálmirigy-gyulladás lefolyása súlyos vagy középsúlyos, akkor az életveszély elhárítását követően az orvosoknak foglalkozniuk kell az esetleges következményekkel, például a szövetelhalással, azaz nekrózissal is. Régen ezt nyitott műtéttel távolították el, de annak hatékonysága sokkal gyengébb, mint az endoszkópos megoldásé. Utóbbival az elhalt szöveteket hasi megnyitás nélkül, endoszkóppal lehet eltávolítani a gyomorból. Ennél a beavatkozásnál sokkal ritkábbak a szövődmények, és a felépülés is jelentősen gyorsabb. Bár egyes esetekben az orvosok ma is alkalmaznak antibiotikus terápiát az akut hasnyálmirigy-gyulladás után, ez már nem mindig alapvetés. „A kutatási eredmények alapján az antibiotikumok használatát jelentősen vissza lehetett szorítani ennél a betegségnél. Korábban Magyarországon az esetek 70-80 százalékánál adtak ilyen gyógyszereket, de azokban az egyetemi centrumokban – és a kórházak közül a székesfehérváriban –, ahol a tudományos eredményekre épülő új módszertant meghonosították, 35-40 százalékra esett vissza ez az arány. Ezekben az intézményekben ilyen terápiát csak akkor alkalmaznak, ha arra tényleg szükség van” – emeli ki prof. dr. Hegyi Péter.

Ha az epe a ludas

Vannak olyan teendők is, amelyekre a visszaesés megelőzése miatt van szükség. Például ha az akut hasnyálmirigy-gyulladást epeprobléma váltotta ki, akkor a felépülést követően a lehető leghamarabb ki kell vetetni az epehólyagot. Ez ma már a nemzetközi és a hazai orvosi protokollokban is szerepel, ugyanis ötödére csökkenti a hasnyálmirigy-gyulladás újbóli kialakulásának esélyét. Ez nagy eredmény, ugyanis ez a probléma gyakran ismétlődik, a kórházi esetek húsz százaléka eleve többedszeri. Ez minden esetben potenciálisan életveszélyes állapotot jelent (a betegség kórházi halálozása 3,5 százalékos), a rizikó pedig a hazaengedést követő hónapokban is magas, így rengeteget számít, hogy az epehólyag eltávolításával megelőzhető lehet az ismétlődés. Maga a beavatkozás laparoszkóposan végezhető, így nem jelent olyan jellegű terhelést, mint egy nyitott műtét. A szervezet működésében az epehólyag eltávolítása különösebb fennakadást nem okoz, de az életmódot azért érdemes hozzá igazítani. Ehhez tudni kell, hogy az epehólyag alapvetően egy olyan „raktározózacskó”, ami a máj által megtermelt epét tárolja. Evéskor ez a zacskó összehúzódik, és belőle kijut az epe, ami elengedhetetlen kelléke az emésztésnek. Ha az epehólyagot kiveszik, akkor az epe folyamatosan csorog a belekbe, amit azzal lehet ellensúlyozni, ha többször – naponta ötször-hatszor – eszünk keveset. Ez ugyanakkor nem probléma, sőt még egészségesebb is, mint egyszerre sokat enni. Plusz gyógyszerszedésre vagy egyéb teendőre nincs szükség az epehólyag hiánya miatt.

Kell a figyelem

Az elmúlt években az is egyértelművé vált – erre szintén hazai kutatók eredménye mutatott rá – hogy azoknál a betegeknél, akik akut hasnyálmirigy-gyulladás után gyógyultan hagyják el a kórházat, fontos az utánkövetés. Ez azért kulcskérdés, mert esetükben még hónapokig emelkedett lehet a halálozási rizikó. Utóbbi a felépülést követő kilencven napban 3 százalékos, az első évben pedig 5,4 százalékos. „Furcsának tűnhet, de a kutatási eredmények arra mutattak rá, hogy felépülést követő probléma nem mindig kötődik közvetlenül az alapbetegséghez. Mert kis százalékában kialakulhat például hasnyálmirigy-daganat, de az esetek jelentős részében másról – például szív- és érrendszeri problémáról – van szó. A felépülést követő évben a hatásesetek egyharmadát ilyen probléma okozza. Emiatt lenne kulcskérdés, hogy a betegeket a hazaengedést követően legalább három, de inkább tizenkét hónapig kövessék. Ez egyszerű kontrollvizsgálatot jelent, viszont megelőzhetővé vagy korábban észlelhetővé teheti az esetleges szív- és érrendszeri problémákat. Azoknak, akiknek már a hasnyálmirigy-gyulladás előtt is volt valamilyen kardiovaszkuláris betegségük, vagy közvetlenül azt követően alakult ki, a kontrollok végképp kihagyhatatlanok – erre nagyjából három hónappal a felépülés után van szükség. Ugyanez a helyzet azokkal, akiknél a hasnyálmirigy-gyulladás lefolyása súlyos vagy középsúlyos volt – emeli ki prof. dr. Hegyi Péter. Fontos a gasztroenterológiai kontroll is, ugyanis az akut hasnyálmirigy-gyulladást követően az esetek 5-10 százalékában krónikus hasnyálmirigy-gyulladás alakul ki. Ennek van olyan típusa, ami szinte teljesen tünetmentes, fennállása során a hasnyálmirigy lassan, fokozatosan károsodik. A másik változatnál a gyulladásos periódusok nagy hasi fájdalmakkal járnak. Mára az is egyértelművé vált, hogy a hasnyálmirigy-gyulladáson átesett betegeknél sokkal nagyobb a cukorbetegség – vagy bármilyen cukoranyagcsere-zavar – kialakulásának a rizikója. Ennek egy vagy két éven belüli esélye 50 százalékos, amit azzal lehet csökkenteni, ha az érintettek a felépülést követően az elvártnál is jobban figyelnek az étrendjükre, illetve szánnak időt a rendszeres testmozgásra. Az is elengedhetetlen, hogy vércukorszintjüket ellenőriztessék a felépülést követő évben, hogy az esetleges problémák idejében kiderüljenek. Ha ez megtörténik, akkor megfelelő kezeléssel elejét lehet venni annak, hogy a cukorbetegség szervi károsodást okozzon.

Mikor lesz krónikus?

Az akut hasnyálmirigy-gyulladástól el kell különíteni a krónikusat, aminek két fő rizikófaktora van. Az egyik a dohányzás, a másik a rendszeres és nagy mennyiségű alkoholfogyasztás. Ritkábban, de állhat a háttérben genetikai és autoimmun betegség, gyógyszermellékhatás, sőt az is, hogy a hasnyálmirigy vezetéke valami miatt tartósan elzáródik. Növeli a kockázatot a trigliceridek vérben mért magas szintje is. A rizikótényezők nyomán kialakuló krónikus hasnyálmirigy-gyulladás hasi fájdalommal jár, de olyannal, ami nem hirtelen jelentkezik. A panasz lassan és folyamatosan alakul ki, akkor válik igazán érezhetővé, amikor a gyulladás már a hasnyálmirigy idegvégződéseit is érinti. Jellemző tünet az is, hogy a széklet zsírossá és bűzössé válik. Utóbbi azért alakul ki, mert a gyulladás nyomán elpusztuló, emésztőenzimeket termelő sejtek helyett a kötőszövet szaporodik föl, ami viszont nem termel emésztőenzimet. Mivel ebből adódóan az emésztés sem zajlik a megszokott módon, a tápanyagok sem tudnak kellőképpen hasznosulni, így a beteg fogyni kezd és vitaminhiányos lesz. Később olyan panasz is jelentkezik, ami abból ered, hogy a gyulladás miatti kötőszöveti lerakodás előbb-utóbb szűkületet okoz a hasnyálmirigy vezetéken is. Innentől kezdve az nem lesz átjárható, ami csak fokozza az amúgy is fennálló emésztési zavart. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kezelése jellemzően nem igényel kórházi ellátást, esetében a cél az emésztési zavarok csökkentése – ez emésztőenzimeket tartalmazó készítményekkel történhet –, és a fájdalom csillapítása. Mivel a hasnyálmirigy szövetének visszafordíthatatlan pusztulásával a szerv inzulintermelő képessége is sérül, a vércukor-szabályozás is elégtelenné válhat. Emiatt szükség lehet az ennek nyomán kialakuló cukorbetegség kezelésére is, ami jelen esetben inzulinpótlást jelent. A terápiának fontos és alapvető része az alkoholfogyasztás kerülése.