Alma gógyszertárak

Bár a hasmenéses betegségektől, fertőzésektől elsősorban akkor tartunk, ha távoli tájakra utazunk, a megelőzésükre itthon is figyelnünk kell. Ahhoz ugyanis, hogy valamilyen gyomorfertőzésünk legyen, nem kell másik kontinensre utazni, de még csak másik országba sem. Falusi, tanyai helyszíneket itthon is nagyobb eséllyel fogyaszthatunk termelői tejet – óvatlanul akár forralás nélkül is – vagy olyan portékákat, amelyekhez a bélrendszerük nincs hozzászokva, hozzáedződve. Sokan hajlamosak lehetnek figyelmetlenségből mosatlanul fogyasztani a gyümölcsöket – beleértve a vadon termő bogyósokat is –, amelyek akár szennyezettek is lehetnek. Hazai terepen leginkább a szalmonellózis leselkedik ránk, itthon nyaranta ez okozza a legtöbb gyomorfertőzést. A betegség hőségben azért ütheti fel könnyebben a fejét, mert a nem megfelelően tárolt élelmiszerekben könnyen elszaporodhat az ezt kiváltó baktérium. Ezt szerencsére könnyű megelőzni, elég arra figyelni, hogy az ételeket helyesen tároljuk, amit kell, azt pedig tegyük be a hűtőbe vagy a fagyasztóba.

Kötelező kézmosás

Érdemes tudni, hogy a szalmonella kórokozója alapvetően a széklettel ürül, a kezén pedig hordozhatja mindenki, aki a mellékhelyiség használata után nem mos alaposan kezet. A kórokozó így kerülhet a szennyezett kézről az élelmiszerekre is. „Emiatt fontos – függetlenül attól, hogy a hőkezelés a kórokozót elpusztítja –, hogy a piacon és üzletekben beszerzett zöldségeket és gyümölcsöket mossuk meg, a kézmosásra pedig magunk is figyelünk.

Ügyelni kell arra is, hogy a konyhai edények, evőeszközök, munkafelületek tiszták legyenek, szennyeződés semmin ne maradjon. Ha a baj mégis megtörtént, akkor a fertőzést kezelni kell. Ha nem alakulnak ki szövődmények, akkor szalmonellózisnál nincs szükség külön antibiotikumra, elég a tüneti terápia” – mondja dr. Kádár János infektológus, immunológus, belgyógyász főorvos. Ez a gyakorlatban folyadékpótlást, láz- és hányáscsillapítást, görcsoldást, hasmenés elleni szerek használatát jelenti. Antibiotikumot általában csak akkor kapnak a betegek, ha a baktérium nagy eséllyel bejutott a véráramba, az érintett általános állapota pedig gyenge. Szintén szükség lehet ilyen gyógyszerre, ha a panaszok egy hét után is fennállnak. Kórházi kezelésre csak súlyos esetekben van szükség, egyszerű szalmonellafertőzésnél ez nem jellemző.

Utazók hasmenése

Nem hazai viszonyok között, de az élelmiszerek mellett okozhat szalmonellózist a nem megfelelően tisztított víz is. Ezt a tünetegyüttest „utazók hasmenéseként” szokták említeni, a szalmonella mellett kiválthatják egyéb baktériumok is, így például az Escherichia coli és a Campylobacter. Ritkábban, de állhatnak az ilyen panaszok hátterében vírusok, még ritkábban úgynevezett protozonok is. „Az ezek által okozott betegségek biztos diagnózisát széklettenyésztéssel lehet felállítani, azzal tudják elkülöníteni a hasonló tünetekkel járó kórképeket. Erre általában nincs szükség, ugyanis a hasmenések jellemzően csak pár napig tartanak, komolyabb kezelés nélkül is elmúlnak. Alaposabb vizsgálatra jellemzően csupán akkor van szükség, ha a panaszok 10-14 nap után is fennállnak” – mondja szakértőnk. Súlyosabb lefolyásra vagy könnyebb fertőződésre azok számíthatnak, akiknek az immunrendszere valamilyen alapbetegség vagy immunrendszert elnyomó gyógyszer (például szteroid tartalmú gyulladáscsönkentő) miatt gyengébb. Nagyobb a rizikó cukorbetegségnél, gyulladásos betegségeknél, súlyos vese-, máj- vagy szívbetegségnél is, így a megelőzésre az ilyen esetekben a szokásosnál is jobban figyelni. Pontos oka nem ismert, de nagyobb a fertőződés kockázata a fiatalabbaknál is.

Csak a palackos

A hasmenést okozó fertőzések megelőzését segíti, ha a távolabbi országokban mindig palackozott vizet szerzünk be, és kizárólag azt fogyasztunk. Bár nem túl környezetbarát megoldás, a biztonságot növeli, ha az üvegből is előre csomagolt szívószállal kortyolgatjuk a vizet.

„Akkor is palackos változatra van szükség, ha abból kávét vagy teát készítünk, vagy egyszerűen csak fogat mosunk. Erre a trópusi országokban még a legjobb helyeken, éttermekben és hotelekben is ügyelni kell. A távoli vidékeken a piacon vásárolt gyümölcsöket is palackos vízzel kell megmosni. Nem szabad csapvízből jégkockát készíteni, valamint nem jó utcai árustól fagyit és jégkását vásárolni” – emeli ki dr. Kádár János. A helyszíneken arra is figyelni kell, hogy mosdóhasználat után, illetve az étkezések előtt alaposan kezet mossunk, emellett kerüljük az arc érintését. Érdemes magunknál tartani alkoholos kézfertőtlenítőt is, aminek a használatát a koronavírus-járvány idején már eleve megszoktuk. Antibiotikumokat profilaxis, azaz betegségmegelőzés céljából nem jó alkalmazni, ennek csak speciális esetekben lehet létjogosultsága. A fölösleges antibiotikum-használat csak árt és növeli a baktériumok ellenállását.

Nehéz vagy szokatlan?

A romlott vagy fertőzött ételek és italok fogyasztása mellett az is okozhat gondot, ha a nyaralás során olyan élelmiszereket veszünk magunkhoz, amelyekhez nem vagyunk hozzászokva. Ilyenek lehetnek egyes zsíros, csípős vagy fűszeres ételek, amelyek irritálhatják a nyálkahártyát, megterhelhetik a gyomrot és a bélrendszert. Sokan az ilyen jellegű problémákat azzal próbálják megelőzni vagy orvosolni, hogy étkezések előtt szeszes italt isznak. Görögországban például az úzó „helyettesítheti” a pálinkát, és megvan a maga röviditala minden országnak. Viszont ezek hasonlóan működnek, mint nálunk a pálinka, azaz többet ártanak, mint használnak. A tömény alkoholnak köszönhetően ugyan van átmeneti érzéstelenítő hatásuk, így miattuk kevésbé érzékelhetők a gyomor- és bérrendszer túlterheléséből eredő tünetek, de a helyzet valójában romlik. A gondot az okozza, hogy az alkohol átjárhatóbbá teszi a bélnyálkahártyát, így azon nemcsak a táplálékok jutnak át normál módon, hanem a káros vegyületek is. Az is probléma, hogy éhgyomornál gyorsabban szívódik fel maga az alkohol is, így már az étkezés előtt spiccesek lehetünk. Emiatt az evések előtt nyaralások alkalmával sem tanácsos röviditalt inni.