Jobb mérni, mint megijedni - Ellenőrizzük rendszeresen a vérnyomásunkat!
4 perc olvasás - 2020. november 15.
A rendszeres vérnyomásmérést nem szabad elhanyagolni, hiszen a kezeletlen hipertónia megnöveli bizonyos betegségek kockázatát. Sokan úgy gondolhatják: ők nem érintettek. Vajon tényleg nem?
A becslések szerint Magyarországon 1 millióan lehetnek azok, akik nem tudnak magasvérnyomás-betegségükről. A hipertónia ugyanis nem jár jellegzetes tünetekkel, jobbára panasszal sem, ezért is része a vérnyomásmérés az orvosi rutinvizsgálatnak. A kezeletlen hipertónia ugyanis veszélyes, hiszen megnöveli egyes betegségek – például a pangásos szívelégtelenség, a szívinfarktus, a veseelégtelenség vagy az agyvérzés – kockázatát. Hivatalosan akkor beszélünk magasvérnyomás-betegségről, ha egymás után háromszor mér kóros értéket az orvos, majd egy hét múlva ugyanerre az eredményre jut az ellenőrző vizsgálat.
Könnyű használat
A fentiek alapján érthető, miért kellene rendszeresen ellenőrizni a vérnyomásunkat. Ehhez ma már orvoshoz sem kell mennünk, hiszen az otthoni készülékek tökéletesen alkalmasak erre a célra: az új irányelvek szerint a diagnózis már az általunk mért értékek alapján is felállítható.
Érdemes tudni, hogy pontos értékeket csak a felkaros vérnyomásmérőkkel kaphatunk, a csuklós készülékek csupán tájékoztató jellegű mérésekre alkalmasak. A mérés előtt lehetőleg pihenjünk pár percet, majd üljünk le, a hátunkat támasszuk meg, az izmainkat lazítsuk el. A mandzsettát a szív magasságában kell elhelyezni a meztelen felkarra, ezután a karunkat támasszuk meg és enyhén hajlítsuk be a könyököt. Miután elindítjuk a mérést, a mandzsettába levegő áramlik, ennek következtében megnő annak nyomóereje, és a nyomás a várható mért érték fölé emelkedik. Ezután a készülék a mandzsettát fokozatosan "leengedi", majd a kijelzőn megjelenik a vérnyomás "felső" (szisztolés) és "alsó" (diasztolés) értéke, továbbá a percenkénti szíverésszám (pulzus).
Mit jelentenek a számok?
A vérnyomás értékét higanymilliméterben (Hgmm) fejezik ki, és két számmal jellemzik: az első értéket (szisztolés vérnyomás) a szív összehúzódása alatt mérik, a második (diasztolés vérnyomás) a szív elernyedésekor tapasztalható értéket jelenti. 65 éves kor alatt a szisztolés vérnyomás ideális esetben 120−129 Hgmm, az idősebbeknél pedig 130−139 Hgmm között van. A diasztolés vérnyomás optimális esetben minden korosztálynál a 70−79 Hgmm közötti tartományban mozog, de 85-ig normálisnak számít.
Befolyásoló tényezők
A vérnyomás természetesen sosem állandó, hiszen a testmozgás, az idegállapot, a stressz, az alvásminőség, az időjárás és a betegségek is hatással vannak rá. Érdemes tudni, hogy a kar vastagsága is befolyásoló tényező: amennyiben nagyméretű mandzsettára (32-46 cm) van szükségünk, érdemes 8-10 Hgmm-t levonni a kapott értékből.
Ha fals eredményre gyanakszunk, cseréljük ki az elemeket. Ha ennek ellenére sem mér rendesen az eszköz, akkor vizsgáltassuk be. Rendszeres használat esetén amúgy is ajánlott két-három évente kalibráltatni a vérnyomásmérőt, de az újonnan vásárolt készülék esetében is célszerű ellenőriztetni, hogy pontosan mér-e.
Tároljuk az eredményt!
A készülékek maguk is eltárolják a mérések eredményeit, de letölthetjük a KardioNapló nevű ingyenes applikációt (Android, iOS) is. Ennek segítségével nemcsak az adatokat menthetjük el, de kiszámíthatjuk az átlagértékeket, és kimenthetjük mindezeket a kezelőorvos számára. Az alkalmazás figyelmeztet bennünket, ha nem ideálisak az értékeink, és fontos betegtájékoztató anyagokat oszt meg használójával.
