Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Nem kell féltenünk magunkat, ha karácsonykor csokoládéval ünnepelünk, hiszen a minőségi csokoládéknak számos jótékony hatásuk van, de persze csak mértékkel fogyasztva.

Nem baj ha csokival unnepelunk csak valasszuk meg milyennel 16 9

A csokoládé kakaóbabból készül, amelynek számtalan jótékony hatást tulajdonítanak. A kedvező jellemzőket kizárólag a jó minőségű étcsokoládé hordozza.   A kakaóbab jelentős réz-, foszfor-, magnézium-, és káliumforrás, valamint vasat és cinket is tartalmaz. Emellett az egyik legmagasabb antioxidáns-tartalommal rendelkező növény, és számos flavonoid is található benne. Ezek az anyagok értágítók, fokozzák a véráramlást, csökkentik a vérnyomást, és előnyösek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Gyorsan és jól felszívódó szénhidrátot is tartalmaz a csoki, ezáltal azonnali energiaforrást jelent. Az agyműködést is kedvezően befolyásolja, növeli a szellemi teljesítőképességet, és csökkenti a felejtés mértékét. A csokoládé a szénhidráton kívül nagy mennyiségű zsiradékot is tartalmaz: 10 dkg csoki átlagosan 500 kilokalóriát tartalmaz, így szélsőséges helyzetben akár életet is menthet.

Amennyiben havonta maximum három tábla étcsokoládét eszünk meg (persze nem egyszerre!), és mindezt főétkezések után tesszük, élvezhetjük kedvenc édességünk a jótékony hatásait. A túlzott és cukrozott csokoládé fogyasztás azonban növeli az elhízás veszélyét, roncsolja a fogakat. A mértéktelen csokievés fokozza a csontritkulás és a csonttörések bekövetkezésének esélyét is. Ez az édesség ugyanis sok oxalátot tartalmaz, amely gátolja a kalcium felszívódását. Vesekövet is okozhat, ez azonban csak azt veszélyezteti, aki napi rendszerességgel fogyaszt csokoládét. Gyengítheti az immunrendszert, károsan hathat a hormonszabályozásra, és felboríthatja a bélflóra egyensúlyát is.

Még egészségesebb csokoládé?

A tudósok folyamatosan dolgoznak azon, hogy olyan csokoládét állítsanak elő, melynek még több előnyös, és lehetőség szerint kevesebb káros tulajdonsága van. Belga kutatók fogbarát csokoládét fejlesztettek ki. A gyártók szerint a titok a gyártási eljárásban és az édesség összetevőiben rejlik, szerintük ugyanis a csokoládé fogromboló hatása elsősorban attól függ, hogy milyen eljárással készítik. Ők a káros hatást megakadályozva a tejport tejfehérjével helyettesítik, a cukrot pedig izomaltulózzal, amely a cukortól különbözik abban, hogy ellenáll a szájüregi baktériumoknak, azaz megóvja a fogakat a szuvasodástól. Legalábbis a fogbarát csokit gyártó cég szerint, mert úgy vélik, hogy csak a nagyfokú savasodás, illetve az 5,7 alá eső pH érték esetén merül fel a fogak károsodásának veszélye. A vállalat szerint a fogbarát csokoládé fogyasztása alatt és után a pH érték a fent említett szint felett marad.     

A bőr öregedését gátló csokoládét fejlesztett ki egy, a Cambridge-i Egyetem egykori kutatóiból alakult csoport. A szakemberek szerint a különleges csokoládéból napi 7,5 gramm elfogyasztása képes az 50 évesek bőrét a 30 évesek szintjére fiatalítani. A brit kutatók azt állítják, hogy az általuk kifejlesztett termék lassítja a ráncok megjelenését és a bőr megereszkedését. A szakemberek szerint az Esthechoc nevű csokoládé fokozza az antioxidáns szintet és serkenti a vérkeringést, megelőzi a ráncok kialakulását és fiatalosan, bársonyosan tartja a bőrt. Mivel egy szelet csak 38 kalóriát tartalmaz, készítői szerint még cukorbetegek számára is biztonságos a fogyasztása. Aki azonban szeretné kipróbálni a fiatalító csokoládét, annak bizony mélyen a zsebébe kell nyúlnia: a három havi adag közel 25 000 forintba kerül, ami majdnem harmincszorosa egy hasonló kakaótartalmú, jó minőségű tábla csokolédé árának.

Egyes szakemberek azon fáradoznak, hogy kifejlesszék azt a csokoládét, amely egyszerre egészséges és finom, sőt rákellenes hatású. A kakaóbab, amelyből a csokoládé készül, tele van egészséges anyagokkal, úgynevezett polifenolokkal. Most a kutatók egy olyan feldolgozási eljárást fejlesztettek ki, amelynek segítségével még többet meg lehet megőrizni ezekből a hasznos és egészséges anyagokból. Amíg a kakaóbabból csokoládé szelet vagy tábla lesz, az anyag radikális átalakulásokon megy át. Először leszedik a cserjéről a hüvelyes termést, kiveszik belőle a keserű magokat, amelyeket aztán megerjesztenek, majd kiszárítanak a napon. A kiszárított magokat ezután cukorral, tejjel és más összetevőkkel együtt pörkölik. Ebből állítják elő a csokoládét. A feldolgozási eljárás során a kakaóból elvész jó néhány hasznos és tápláló összetevő. A kutatók célja az, hogy ezek közül az anyagok közül minél többet meg lehessen őrizni a feldolgozási eljárás során, így a végtermékben minél több maradjon ezekből. Ennek elérése érdekében beiktattak egy extra lépést a feldolgozási eljárásba. A leszüretelt terméseket néhány napig állni hagyták az erjesztés és a szárítás előtt. Ez a pihentetés a hagyományos eljárásnak nem része, így a kutatók nem tudták, milyen hatása lehet a tápértékre. Azt találták, hogy az ideális idő, amíg a leszüretelt kakaótermést érdemes pihentetni, egy hét. Ha a magokat egy hétig pihenni hagyták a leszüretelésük után, és csak utána dolgozták fel a szokásos módon, a kész terméknek jóval magasabb lett az antioxidáns tartalma, tehát sokkal jótékonyabb lett.

facebook-share Megosztás