Alma gógyszertárak

A nevetés nemcsak segíthet megelőzni és leküzdeni a betegségeket, hanem ezáltal hosszabb ideig is élhetünk - állítják szakemberek. 

Vizsgálatok igazolják, hogy a mosolygás és a nevetés legjelentősebb jótékony hatása a feszültség- és a stresszoldás. Ennek oka abban keresendő, hogy nevetéskor fájdalomcsillapító hatású, örömérzetet okozó hormonok, endorfinok szabadulnak fel az agyban. Biokémiai vizsgálatok igazolják, hogy a sokat nevető emberek szervezete ellenállóbb a különböző kórokozókkal szemben. Tartós stressz esetén ugyanis nagy mennyiségben termelődnek azok a hormonok, amelyek az immunrendszer működését gátolják. Aki gyakrabban és többet nevet, védettebb lehet a vírusos és bakteriális fertőzésekkel szemben.

Amerikai kutatók azt is bebizonyították, hogy a mosolynak konkrét, fizikális jótékony hatásai is vannak a szervezetünkre. Korábbi kutatások azt már megmutatták, hogy stresszhatás alatt vagy után segíthetnek a pozitív érzések, és a mosolygás közvetlenül befolyásolhatja az érzelmeket. Egy kutatásban pedig azt is vizsgálták, hogy a mosoly milyen hatással van a stressz feldolgozására. A Kansasi Egyetem kutatói 169 önkéntest vontak be tanulmányukba, amelynek során különböző arckifejezések hatását vizsgálták a résztvevők fizikai állapotára. Háromféle arckifejezést mutattak az alanyoknak: a semlegeset, a szokványos mosolyt és az őszinte, azaz Duchenne-mosolyt, amelynél a szájat körülvevő izmokon túl a szem körüli izmok is működésbe lépnek. A tesztek alatt olyan feladatokat kellett megoldaniuk a résztvevőknek, amelyek stresszel jártak. Eközben a kutatók mérték az önkéntesek szívritmusát és a stressz-szintjüket, miközben különböző mosolyfajtákat kellett produkálniuk. A leggyorsabban azok jutottak túl a feladat által kiváltott stressz hatásán, akiknek arcán eközben Duchenne-mosoly volt. Őket követték a normál mosolyúak, végül a semleges arckifejezésű tesztalanyok. Mindez arra utal, hogy rövid stresszhatás alatt a mosoly segít csökkenteni a testben a stresszválasz intenzitását, függetlenül attól, hogy valójában érzünk-e közben boldogságot vagy sem.

Az American College of Cardiology munkatársai szerint a mindennapi nevetés jót tesz a szívnek. A kacagás szívműködésre gyakorolt hatását úgy vizsgálták, hogy húsz egészséges önként jelentkező ereinek működését elemezték, különös tekintettel az ereket bélelő hámszövet, az endotélium állapotára. A kísérleti alanyoknak először egy humoros, majd egy felkavaró videoklipet játszottak le. Az eredmények azt mutatták, hogy a megrázó képsorok hatására a húsz esetből 14-ben csökkent a véráramlás a vizsgált szövetekben, míg a vicces képsorok nyomán a húsz személyből 19-nél tapasztalták az érfalakban áramló vér mennyiségének jelentős, mintegy 22%-os növekedését. Dr. Michael Miller szerint napi tizenöt perc felszabadult kacagás, és heti háromszori, harminc perces mozgás rendkívül jót tesz az érrendszernek. Az összefüggésekre rámutatva Dr. Miller hangsúlyozta, hogy az endotélium állapota alapvető fontosságú az érszűkület kialakulásában. A belső hámszövet egészségének megőrzése, a normális véráramlás fenntartása tehát nagy jelentőséggel bír a szív- és vérkeringési betegségek megelőzésében.

Az optimista emberek tovább és egészségesebben élnek, mint a pesszimisták. Amerikai tudósok 447 pácienst figyeltek meg harminc éven át. A hatvanas években meghatározták legfőbb személyiségjegyeiket, majd harminc évvel később áttekintették betegségeiket. A rosszkedvű emberek esetében sokkal több egészségügyi gond jelentkezett ez idő alatt, mint a jókedvű embereknél.

A hosszú és egészséges élet titka tehát napi 15 perc nevetés! Ezt pedig nem is olyan nehéz elérni...