A sminkszerekhez és bőrápoló készítményekhez képest a fényvédő kozmetikumok jelenléte a szépségiparban viszonylag új keletű. És bár az első naptej az 1930-as évek környékén jelent meg a piacon, az UV-sugárzás által okozott bőrkárosodások vizsgálata ennél is jóval később, csupán a nyolcvanas években kezdődött. Ekkor jöttek rá a tudósok, hogy a bőrrák fő okozója az UVB-sugárzás. A kilencvenes évek tanulmányai pedig kimutatták, hogy nemcsak az UVB, de az UVA is ludas. Ez a felfedezés hozta meg az igazi forradalmat, a széles spektrumú fényvédők megjelenését. Mivel a napvédő kozmetikumok fejlesztése, szabályozásuk ennyire új keletű, nem csoda, hogy rengeteg a félreértés használatukkal kapcsolatban. Nézzük csak a leggyakoribb tévhiteket!

1. Tévhit: fényvédőt csak a strandon kell használni.

A káros UV-sugarak nem csak napozás közben, a városban sétálva is éppúgy elérik a bőrünket, még felhős időben is. Bár utóbbi esetében a bőr felszínét célzó, barnulásért felelős UVB-sugarak hatását kevésbé érezzük, a bőr öregedési folyamatait felgyorsító, a mélyebb rétegekbe hatoló UVA ilyenkor is jelen van.

TIPP: az arcunkra, nyakunkra, dekoltázsunkra a nappali krémünk fölé minden nap kenjünk a kifejezetten városi használatra készült fényvédőből. Ezek a naptejeknél könnyebb állagúak, nem hagynak zsíros nyomot vagy fehér foltokat és extra bőrápoló hatásúak (hidratálás vagy mattítás), smink alá is használhatók. A ruhából kilátszó testrészekről se feledkezzünk meg, ezekre a területekre a könnyű, gél- vagy permetállagú, széles spektrumú naptejek használata a legkomfortosabb.

2. Tévhit: ha már lebarnultunk, védve van a bőrünk.

A lebarnult bőr valóban ellenállóbb, de ez maximum a leégéssel szemben ad némi védelmet. Mivel az UV-sugárzás nemcsak a kellemetlen bőrpír okozója, hanem hosszú távon a bőr egyéb, akár komolyabb károsodásáért is felelős, ezért barnaság ide vagy oda, naptejre, magas faktorszámú védelemre így is, úgy is szükségünk van.

TIPP: Átlagosan 20, főszezonban minimum 30 faktoros napvédő krémmel feküdjünk csak ki a strandra. A fényvédőt mindig fél órával előbb kenjük fel. Ez különösen fontos a kémiai szűrők esetében, mert ezeknek a felszívódásához, a védelem kialakulásához időre van szükség.

3. Tévhit: ha egyenletesen kenjük a naptejet, kevés is elég belőle.

Az egyenletes felvitel valóban nagyon fontos, de a menynyiség még lényegesebb, ugyanis a legtöbb bőrkárosodás a nem megfelelő használat miatt következik be – a felmérések szerint a szükséges mennyiség körülbelül felét kenjük a bőrünkre. Ezért ezt az aranyszabályt jó, ha betartjuk: az egész test tökéletes védelméhez körülbelül feles pohárnyi, míg az arcra hozzávetőlegesen fél teáskanálnyi mennyiség szükséges.

TIPP: A legalaposabb védelmet akkor kapjuk, ha mindezt rétegenként visszük fel. Árnyékban, szélvédett helyen kenjük vagy fújjuk be magunkat, így pontosan látni fogjuk, mennyi került a bőrünkre.

4. Tévhit: alacsony faktorszám is megteszi, különben nem barnulunk le.

Könnyen azt gondolhatjuk, akármilyen szám is van a flakonon, védeni fog. De ez a bőrtípusunktól is függ! A naphoz nem szokott bőr megvastagodik és a melanintermelődése 10 napon belül kezdődik csak meg, ezért amikor először éri a bőrünket a nap, nagyon fontos, hogy 50 faktornál ne adjuk alább. Érzékeny, nagyon világos bőrnél és gyerekeknél pedig érdemes biztosra menni, és egész nyáron át 50 faktort (SPF) használni. S hogy mit jelent pontosan a faktorszám? Ha például 5 perc az az idő, amit fényvédelem nélkül napon tudunk lenni anélkül, hogy leégnénk, akkor ötször a faktorszám az a percmennyiség, amennyi ideig naptejünk elvileg védeni képes.

TIPP: Az idő múlásával, a meleg hatására az összetevők stabilitása módosulhat, és az izzadás, nedvesség, törülközés is csökkentheti a hatóanyagok védő hatását, ezért kétóránként mindenképp fontos újra bekennünk magunkat.

5. Tévhit: a vízálló naptejet nem szükséges újrakenni.

Bár való igaz, hogy a vízálló naptejek formulája ellenáll a víznek, így ha ilyet használunk, a medencében és a vízből kijövet is védve vagyunk. Ám ha fürdőzés után megtörülközünk, a fényvédő réteg sérül. Ezért ugyanúgy újra és újra be kell kennünk magunkat ezzel is – kétóránként pedig mindenképp, ahogy a bőrgyógyászok ajánlják, mert a hő hatására az összetevők hatásfoka gyengülhet.

TIPP: Vízi sportoknál a vízálló naptejek helyett keressük a permetállagú víztaszító formulákat. Ezek hamarabb felszívódnak, és a bekenés után kevésbé marad olajos vagy zsíros a tenyerünk, ami akadályozhat a sportban.

6. Tévhit: az ásványi szűrők a bőr felszínére kenve visszaverik a napsugarakat.

Az ásványi, más néven fizikai szűrők a kozmetikumokban a kémiai filterekhez hasonlóan valójában az UV-sugárzást hővé alakítják és elnyelik, így óvják meg a bőrt. Bár az ásványi szűrők egy része valóban visszatükrözi az UV-t, de mivel ez csak a sugarak tíz százalékát jelenti, védőhatásuk inkább fényelnyelő mechanizmusukban rejlik. A kémiai szűrők a bőrbe felszívódva szivacsként szívják magukba a bőrre érkező káros napsugarakat és így teremtik meg megfelelő védelmét. Egyes felmérések szerint a kémiai szűrők kevésbé biztonságosak érzékeny bőr esetén, és egyes vegyületei elősegíthetik a szabadgyökök kialakulását. Ugyanakkor formuláik nagy előnye az ásványi szűrőfilteres napvédőkhöz képest, hogy textúráik változatosabbak, többnyire könnyebbek, kevésbé hagynak nyomot, zsíros érzetet a bőr felszínén, emiatt felhasználóbarátabb terméktípus.

TIPP: A szakemberek az esetleges irritációk elkerülése érdekében érzékeny bőrűek és gyermekek esetében szívesebben ajánlják az ásványi szűrős napvédő termékeket, amelyekben a védelemről a titánium-dioxid vagy a cink-oxid gondoskodik.

7. Tévhit: ha a sminkünkben van spf, nincs szükség pluszfényvédőre.

Sok alapozó, BB és CC krém tartalmaz UV-szűrőt, 15, 20, gyakran 30 faktort, így joggal gondolhatjuk, hogy melléjük már nincs szükségünk extra napvédelemre. Viszont jó, ha tudjuk, hogy a sminkszerek és a nappali hidratáló krémek csomagolásán feltüntetett védelem csak abban az esetben hat, ha kozmetikumunkat a napvédőhöz hasonló vastagságban visszük fel: vagyis körülbelül fél teáskanálnyit kenünk az arcunkra belőle. Mivel ennyit biztosan nem kenünk magunkra semmilyen sminkből, jobb, ha beiktatunk egy pluszfényvédőt még a sminkelés előtt, a nappali krém használata után. Szerencsére az új generációs fényvédő krémek olyan könnyűek, hogy ezeket szinte meg sem érezzük a bőrünkön és minden gond nélkül tudunk rájuk sminkelni úgy, hogy bőrünk levegőhöz jut.

TIPP: Miután felkentük a fényvédőt, öt percet várjunk, amíg felszívódik, és csak az után kezdjünk sminkelni.

8. Tévhit: a haj nem igényel különösebb védelmet.

Az a helyzet, hogy akár medencében, akár a tengerben lubickolunk, az erős napsugárzás és a klóros vagy sós víz kombója alaposan kiszárítja a hajszálakat, különösen, ha már eleve száraz, töredezett a hajvég. Ezért nyáron a legjobb, ha minden mosásánál UV-szűrős hajápoló termékeket használnunk – balzsamot, pakolást is. Továbbá fontos, hogy minden esetben mossuk meg a hajunkat úszás után, ezzel csökkenthetjük a klóros medencevíz káros hatásait. A frissen festett haj extra figyelmet igényel nyáron, hiszen ilyenkor sérülékenyebb a szín és a hajszál szerkezete. A napfény hatására a festett szín könnyen megfakul, a haj még szárazabb, töredezettebb lesz.

TIPP: A legbiztosabb védelem, ha úszás előtt bebalzsamozzuk a tincseinket egy hajban hagyható kondicionálóval és úszósapkát húzunk. A frissen festett frizurából a klóros víz egészen extrém árnyalatot képes varázsolni, ezért fodrász után pár hétig jó, ha kerüljük a lubickolást, napozás közben pedig fényvédő permettel, kalappal vagy kendővel óvjuk a hajat.