Azoknál a férfiaknál, akik serdülőkorukban hetente legalább hét adag alkoholos italt fogyasztottak, háromszor nagyobb az esélye a prosztatarák kialakulásának. Az alkohol romboló hatását számos kutatás igazolta már. Még károsabb lehet azonban, ha fiatalon fogyasztjuk. Dr. Emma Allott a munkatársaival 650 olyan férfi egészségügyi kartonját vizsgálta meg, akiknél 2007 és 2018 januárja között prosztata-mintavételt hajtottak végre. A vizsgált férfiak 49-89 év közöttiek voltak, és egy kérdőívet is ki kellett tölteniük, amelyben a múltbéli és aktuális alkoholfogyasztási szokásaikra voltak kíváncsiak. Kiderült, hogy azoknál, akik serdülőkorban, 15 és 19 éves kor között hetente legalább hét adag alkoholt fogyasztottak, átlagosan 3,2-szer nagyobb eséllyel alakult ki prosztatarák azokhoz képest, akik nem ittak ebben az életkorban alkoholt. Az italozás azonban nemcsak ebben az életkorban veszélyes: a 20-29, 30-39 és 40-49 évesen rendszeresen italozók esetében is hasonlóan megnő a daganat kialakulásának az esélye.

Az alkohol rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása rendkívül károsan hat a szervezetre. Szív- és érrendszeri betegségeket, vérszegénységet, cukorbetegséget, csontritkulást, elhízást, májgyulladást, impotenciát és daganatos betegségeket okozhat, de előfordulhat miatta a depresszió és egyéb pszichiátriai kórképek gyakoribbá válása is.

Szakemberek szerint az alkohol, amellett, hogy közvetlenül károsítja a szervezetet, gyengíti a természetesen termelt antibiotikumok hatását, és ezzel fogékonyabbá tesz a betegségekre, fertőzésekre. Különösen a "mérgek" (toxikus vegyületek) kiszűrésére specializálódott szervünk, a máj sínyli meg az alkohol káros hatását. A sejtek közvetlen rombolásán kívül a bélflóra is pusztul, ami szintén betegségekhez vezet. A rendszeres és nagydózisú alkoholfogyasztás következtében bél-dysbiosis alakul ki, azaz bizonyos baktériumok elszaporodnak a bélben és  betegséget okoznak.

Már naponta egy alkoholos ital is növelheti a pitvarfibrilláció rizikóját, amely kockázati tényezője a stroke-nak, a szívelégtelenségnek, illetve egyéb szív- és érrendszeri betegségeknek.

Francia szakemberek szerint a túlzott alkoholfogyasztás a legfontosabb megelőzhető kockázati tényező ademenciakialakulásában. A tudósok több mint egymillió, demenciával diagnosztizált franciaországi felnőtt kórházi adatainak elemzésével végezték a kutatást. A résztvevők között nagyjából 57 ezer embernél korai, azaz 65 éves kor előtt kialakult demenciát diagnosztizáltak 2008 és 2013 között, többségük, 57 százalék krónikus alkoholista volt, agykárosodásuk az alkohol számlájára volt írható. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO krónikus alkoholizmusként a felnőtt férfiaknál átlagosan napi 60 gramm, a nőknél 40 gramm tiszta alkohol fogyasztását határozza meg, ez utóbbi nagyjából négy deciliter bornak felel meg. A demencia minden típusának háromszorosára nőtt a kockázata a túlzott alkoholfogyasztással a statisztikai elemzést végző szervezet szerint. Az eredmények azt mutatják, hogy a túlzott alkoholfogyasztás a demencia, a korai elbutulás legsúlyosabb kockázati tényezője. 

David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint nincs biztonsággal fogyasztható alkoholmennyiség. Ezért a kutatók szerint a legjobb, ha nem iszunk alkoholt, de aki iszik, az se fogyasszon többet heti 14 egységnyi alkoholnál, részesítse előnybe a minőségi alkoholos italokat és kerülje a töményet.