Az eddig hittekkel ellentétben a kutatók azt gondolják, hogy nem egészséges a korán kelés. Szerintük ugyanis azok a diákok, akik nem korán reggel, hanem csak délelőtt ülnek be az iskolapadba, sokkal jobb eredményeket érnek el, mint azok a társaik, akik már hajnalban felkelnek.

Az Oxfordi Egyetem négy évig tartó vizsgálatában azt tanulmányozza, hogy javulnak-e a vizsgaeredmények, ha később kelnek a diákok. Több mint száz angol középiskola 10. és 11. évfolyamra járó, GCSE-vizsgák előtt álló tanulói vesznek részt a vizsgálatban, amely azokon a tudományos bizonyítékokon alapul, amelyek arra utalnak, hogy a tizenévesek biológiai órája egyáltalán nincs összhangban a hagyományos tanítási idővel. A North Tyneside-i Monkseaton Gimnáziumban végzett úttörő kutatás során már 2009-ben kiderült, hogy 19 százalékkal javultak a fő tantárgyakból szerzett érdemjegyek, amikor egy órával később kezdődött az iskola.

A 2018-ig tartó hat vizsgálatban összesen több mint 60 ezer tizenéves vett részt. "Tudjuk, valami furcsa dolog történik tizenéves korunkban, úgy tűnik, mintha nem lennénk összhangban a világ ritmusával. A szülők azt hiszik, azért, mert lusta a tini, és szerintük mindent megoldana, ha korábban menne aludni. A tudomány azonban azt mondja, reggel lenne szükség több alvásra" - magyarázta Collin Epsie, az alváskutatás vezetője. A tizenévesek biológiai órája általában kétórás késést mutat a felnőttekéhez képest. A neurológusok szerint biológiai hajlamuk szerint éjfél körül mennének aludni és reggel 9-10 óra között lennének teljesen éberek és tettre készek. A biológiai óra ezt a beállítást követi a lányok körülbelül 19, a fiúk 21 éves koráig.

Egy másik kutatás is alátámasztja ezt a nézetet. E szerint hajnalig ébren maradni, aztán reggel sokáig aludni nemcsak jó, hanem kimondottan hasznos, legalábbis ezt derítette kiDr. Philippe Peigneux és kutatócsoportja a Liege-i egyetemen. Korábbi felmérések már kimutatták, hogy a rendszeresen sokáig alvók átlagban intelligensebbek, és többet keresnek, mint a korán kelők. A kísérletben részt vevőket két csoportra osztották, akikre a pacsirta, illetve bagoly kódneveket ragasztották.

A pacsirták voltak azok, akik korán feküdtek le, és korán keltek, a baglyok pedig a sokáig ébren maradó, későn kelő típusok. A kísérleti alanyoknak teszteket kellett kitölteniük közvetlenül ébredés után, illetve tíz órával később, délután is, valamint az agyi aktivitásukat műszerekkel is mérték. Kiderült, hogy a baglyok sokkal jobb eredményeket értek el a teszteken, és az MRI is erősebb aktivitást mutatott az agyukban, mint a pacsirtáknál, annak ellenére, hogy mindkét csoport ugyanannyit aludt, és az ébredéstől számítva ugyanannyi idő telt el mindkét csoport számra a teszt kitöltéséig.

A későn kelés a vizsgálati eredmények szerint jót tesz a gondolkodás sebességének és a memóriának is. Dr. Peigneux szerint az, hogy korán kelésre, vagy sokáig alvásra vagyunk inkább hajlamosak, genetikailag dől el, és egészen az őskorig nyúlik vissza az eredete, amikor is a korán a zsákmány nyomába eredő vadászok, és az éjjelente a törzsre vigyázó őrök voltak az első baglyok és pacsirták.