Az álmatlan éjszakák nemcsak a másnapi feladatainkat nehezítik, hanem rossz hatással vannak az egészségünkre, szervezetünk egészének működésére is. Az alváshiány okozhat memóriazavart, koncentrációs nehézséget, ingerültséget, hangulati ingadozást és depressziót, továbbá gyengíti az immunrendszert is. Utóbbinak komoly következményei lehetnek, ugyanis a védekezőrendszer gyengülésével a fertőzések iránt is fogékonyabbak leszünk. Kevés alvás esetén az étvágyat és a teltségérzetet szabályozó hormonok egyensúlya is felborul, így gyakoribbá válhatnak az esti, éjszakai nassolások, ebből pedig könnyen alakulhat ki túlsúly...

Stresszhormon mint rizikófaktor

Az elégtelen pihenés miatt – pláne, ha valaki alvászavar miatt nem tud aludni – a szervezetben több stresszhormon termelődik, hosszabb távon pedig szív- és érrendszeri problémák léphetnek fel. A gondot részben az okozza, hogy a stresszhormonok károsíthatják az ereket. Összességében az alvási problémák a magas vérnyomás kialakulásának veszélyét is növelik. Ráadásul az inszomnia a már meglévo hipertóniát is súlyosbíthatja, ahogyan emelheti a hozzá társuló egyéb szívproblémák kockázatát is. Egyes kutatások az elégtelen pihenést a diabétesz rizikófaktoraként is azonosították már. De nem csak a betegségektől kell jobban tartania annak, aki folyamatosan kimerült, ilyenkor ugyanis nő a munkahelyi és közlekedési balesetek kockázata is. A pihenés hiánya a bőrnek sem tesz jót, az sem tud megfelelően regenerálódni. Emiatt korábban kezdődhet a ráncosodás, nehezebben gyógyulnak a sebek, lassabban tűnnek el a hegek.

Kávé és váltott műszak

Az alvási problémákat csak akkor lehet megszüntetni, ha feltárják az okait, és azokat kezelik, illetve kiiktatják. Hosszabb távon az semmiképp nem megoldás, ha valaki a kimerültséget azzal akarja megszüntetni, hogy altatókat használ. Sokan például azért nem tudnak jól aludni, mert még késő délután is kávéznak vagy teáznak, esetleg kólát isznak. Éjszakai munkánál klasszikus probléma az is, hogy ezeket épp az ébrenlét miatt fogyasztják, viszont a munkaidő végeztével pont emiatt nem tudnak rendesen pihenni.

Vannak olyan betegségek is, amelyek fájdalommal járnak, az alvást emiatt lehetetlenítik el. Ilyenkor is fontos, hogy lehetőség szerint ezeket az alapproblémákat kezeljék. Aki pszichés gondok miatt gyötrődik éjszakánként, az szintén jól teszi, ha mentálhigiénés szakembertől kér segítséget. Az álmatlanság megszüntetését az élethelyzetek rendezése mellett a megfelelő életmód is segíti, különös tekintettel a rendszeres testmozgásra.

Éjjeli hanghatás

A pihenést az is ellehetetlenítheti, ha valaki horkol. Ez alapesetben nem rontja a légzést, de a hanghatás miatt fölébredhetünk akár mi magunk, akár a párunk, aki utána bennünket kelt föl, így az éjszakai nyugalom csorbát szenved. A jelenség jellemzően anatómiai okokra vezethető vissza, például arra, hogy gyerekkorban megnagyobbodott az orrmandula, túl lazák a garat, illetve a lágy szájpad izmai, túl kicsi a hely a torokban, esetleg orrsövényferdülés alakult ki. Persze utóbbi önmagában még nem okoz horkolást, de annak rizikóját növeli. Köztudott az is, hogy magára a horkolásra hajlamosít a súlyfelesleg, a dohányzás és az alkoholfogyasztás is. Rosszabb a helyzet, ha valaki nem egyszerűen csak horkol, hanem légzéskimaradást is okozó alvási apnoé gyötri. Ennél a légutak úgy esnek össze, hogy mellette a légzés visszatérően, hosszú másodpercekre abbamarad, emiatt ez a probléma roppant káros. Ilyenkor már orvosi segítségre, adott esetben külön készülékre van szükség, míg az egyszerű horkolás életmódváltással, praktikus eszközök használatával is tompítható lehet.