Alma gógyszertárak

Amerikai kutatók szerint a fáradtságra hivatkozók a pihenés helyett inkább mozgassák meg a testüket. A Georgia Egyetem kutatócsoportja szerint a rendszeres, nem túl intenzív testedzés, mint például a séta 20 százalékkal is megemelheti az energiaszintet, és 65 százalékkal csökkentheti a kimerültséget. Tim Puetz, a kutatócsoport eredményeit összefoglaló tanulmány egyik szerzője szerint sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy még egy könnyű edzés is kimeríthet minket, főként, ha a fáradtság jelei viszonylag hamar jelentkeznek. Ezzel szemben a valóság az, hogy a rendszeres mozgás képes energiával feltölteni, különösen ülő életmód esetén. A kutatók olyan embereket vizsgáltak, akik nem mozogtak rendszeresen, és kimerültségre panaszkodtak. A kutatásban részt vevők egy csoportja hat héten át heti háromszor 20 percet szobabiciklizett, egy másik csoport ugyanezt a mozgást végezte, de kedvük szerint, a harmadik csoport pedig nem végzett semmilyen testedzést. A testmozgást végző két csoport tagjainak energiaszintje 20 százalékkal növekedett a nem mozgó csoportéhoz képest, és legnagyobb meglepetésre a könnyebb testedzést végzők kimerültsége kedvezőbben változott, mint a keményebben edzőké. Patrick O’Connor kutató szerint lehet, hogy az intenzívebb mozgás már túl sok azoknak, akik eleve kimerültek. Szerinte sok ember dolgozik túl sokat, és nem alszik eleget, de testmozgással ők is energikusabbnak érezhetik magukat, ráadásul ez a módszer előnyösebb is, mint a kávé vagy az energiaital. O’Connor csapata 2006-ban tett közzé jelentést arról is, hogy a testmozgás csökkenti a kimerültséget a rákos betegek, szívbetegek és más panaszokkal küzdők esetében is.

Más kutatások szerint a rendszeres testmozgás elősegíti az agyműködést, növeli a gyermekek iskolai tevékenységét és az idősek kognitív funkcióinak romlását is késlelteti. A Missouri Egyetem kutatásai szerint az erőnléti tréning és a kardio edzés növeli a csontok ásványianyag-sűrűségét, ezzel csökkentve a csontritkulás kialakulásának esélyét. Dr. Stanley J. Bigos, a Washington Egyetem ortopéd sebészeti professzora szerint a testmozgás megelőzési és kezelési módszerként is eredményes lehet a krónikus derék- és hátfájásban szenvedők esetében. A legújabb kutatási eredmények szerint a testedzés csökkenti a szürke- és zöldhályog kialakulásának esélyeit is. A Berkeley Országos Laboratórium vizsgálatai alapján a naponta legalább 10 kilométert futóknak 35 százalékkal kevesebb az esélyük a szürke- és zöldhályog kialakulására. Az Egyesült Államokban évente mintegy százezer új vastagbélrákos beteget diagnosztizálnak, pedig a kutatók szerint a rendszeres testmozgás segítségével az esetek nagy része megelőzhető lenne. A Harvard Egyetem adatai szerint már heti 5-6 óra testmozgással 24 százalékkal csökkenthető a vastagbélrák kialakulásának valószínűsége.

A helyesen adagolt terhelés nemcsak a mozgást végző izmokat erősíti, hanem javítja a tüdő és a szív működésének hatásfokát, a vérkeringést, s ezáltal az anyagcserét is. Az oxigén és a tápanyagok hamarabb jutnak el a sejtekhez, míg a széndioxid, illetve a szövetekben elhasználódott anyagok gyorsabban kerülnek be a vérkeringésbe, és érik el a méregtelenítő szerveket. Ennek eredményeként növekszik az ellenálló képesség és az energiaszint is. A testedzés javítja az ízületek mozgékonyságát, és segít a csontritkulás megelőzésében. Segítségével könnyebben megelőzhető a székrekedés, javul az emésztés, a méregtelenítés, és az immunműködés. Megelőzhető és egyensúlyban tartható a cukorbetegség néhány formája, csökkenthető a magas vérnyomás, a stressz, és a zsírszövet mennyisége. A rendszeres testmozgás hatására mérséklődik a koleszterinszint, tágulnak az artériák, és csökken a vérrögök keletkezésének valószínűsége is.