Alma gógyszertárak

Tavaszi madárles

Nincs annál pihentetőbb program, mint a város zaját madárcsicsergésre cserélve a szabadban sétálni. Hogy a friss levegőn töltött idő még nagyobb élmény legyen, kiránduljunk olyan helyre, ahol közelről figyelhetjük meg a madarak sokszínű és titokzatos világát! Legjobb erdőbe, tó mellé vagy mocsaras vidékre menni, de bármilyen fás-bokros terület megteszi, egy a lényeg: távcső, fényképezőgép és madárhatározó mindig legyen nálunk. Nagyon népszerű a kis-balatoni Kányavári-sziget másfél kilométer hosszú Búbos Vöcsök tanösvénye vagy a vadregényes gemenci erdő, ahol réti sast és fekete gólyát is megleshetünk. De ha például a fővárosban élünk, akkor sem kell messzire utaznunk ezért a különleges élményért! Budapest egyetlen igazi mocsara, a Merzsemocsár a XVII. kerületi Rákoskert vasúti megállótól mindössze 1300 méterre található. A mocsár több védett madárfaj, így a bölömbika, a barna réti héja és a nádi rigó költőhelye. A hat kilométer hosszú tanösvényt – amelyen egy új kilátóra és remek, piknikezésre alkalmas pihenőhelyre is lelhetünk – bátran próbáljuk ki kisebb gyerekkel is!

Csillagösvény

Az éjszakai égbolt csodája még a korán fekvőket is arra csábíthatja, hogy tovább fent maradjanak. Pláne a gyerekeket, akik ha tehetnék, sosem mennének aludni… Olyan helyen érdemes szemlélődni, ahol a nagyvárosokhoz képest alacsony a fényszennyezettség, hogy a Tejutat vagy a legszebb csillagképeket szabad szemmel is láthassuk. A kiránduláshoz, a hajnali lehűlés miatt, még enyhe időben is elengedhetetlen a réteges öltözet, a rossz látásviszonyok miatt pedig a vörös fényű lámpa, melynek segítségével jól látható lesz a térkép és a talajviszonyok. Az egyik legkedveltebb éjszakai túracélpont a májustól szeptemberig látogatható Piszkéstetői csillagvizsgáló, ami legkönnyebben Galyatető felől, a kék jelzésű turistaúton közelíthető meg. De ha szervezett keretek között érezzük magunkat biztonságban, felejthetetlen élményt nyújt Európa egyik legkisebb fényszennyezettségű területén található Zselici Csillagpark is, ahol a résztvevők távcsővel figyelhetik meg a szabad szemmel nem látható égi jelenségeket.

Tengerszemek

A tengerszemek a jégkorszak után a hegyekről leolvadó gleccserekből alakultak ki. A felmelegedés hatására a jégtömegek óriási mélyedéseket vájtak a kőzetekbe, ezekben a medrekben pedig az elolvadt jégből kristálytiszta tó keletkezett. Miért is meséltük ezt el? Mert bár Magyarországon klasszikus, geológiai értelemben vett tengerszem nem található, de a hegységeink oldalában megbúvó tiszta vizű bányatavakat gyakran nevezik nálunk is annak. Ezek vize olyan áttetsző és kék, hogy szinte megkülönböztethetetlen a valódi tengerszemektől. Érdemes felkeresni ezeket! Hazánk egyik legszebbjeként tartják számon a sárospataki Megyer-hegyen találhatót. Szintén kellemes úti cél Jósvafő – ez a kedves kis falu az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik. Központjától csupán néhány száz méterre, sűrű fák között bújik meg a smaragdzöld tengerszem, ami ráadásul, a felduzzasztott Jósva-forrás révén újra is hasznosul: a közeli barlangok világításáért felel – érdemes azokat is felfedezni, ha már arra járunk!

Lombkoronák közt

Ha nem félünk a magasságtól, és szeretnénk megismerni, milyen élővilág rejtőzik a fák tetején, a lombkoronaösvényeket nekünk találták ki. Persze nemcsak a fákon található élővilágot érdemes ebből az új szemszögből megszemlélni, hanem az alattunk lévő látványt is – a pallók, az úti céltól függően, szurdokon át vagy víz felett is ívelhetnek. Sőt, van, ahol a földre érkezés sem egyszerű lépcsőn történik: a kámi Jeli Arborétumban (találó nevén a Varázskertben) található lombkoronaösvényen vagy a makói Lombkorona sétányon csúszda segítségét is igénybe vehetjük. Az utóbbin spirálvonalban csúszhatunk le a 18 méteres kilátóból indulva! Ha viszont először csak megismerkednénk a lombkoronaösvényekkel, a tardosi kifejezetten jó kiindulópont, hiszen csupán 105 méter hosszú, viszont teljesen akadálymentesített, így babakocsival és kerekesszékkel is bejárható. A kör alakú ösvény a Gerecse Tájvédelmi Körzethez tartozik, ami csodás túraútvonalakat rejt, például a Malomvölgyi-tónál vagy az Agostyáni Arborétumban. Egyet viszont tartsunk észben: esőben, erős szélben minden lombkoronaösvény bezár.

Séta a vízen

Ha csónaktúrákra még nem merünk az örökmozgó gyerekeinkkel vállalkozni, igazi vízi kalandokban lehet részünk szárazon is! A több kilométer hosszú vízi tanösvények szintén pallókra épülnek, melyeket végigjárva megismerhetjük az adott környék természeti kincseit. Hogy ne legyen egyhangú a séta, (kötél)hidak, kilátópontok, csónakázó lehetőségek színesítik az útvonalat. Egész évben látogatható például a Tatai Fényes Tanösvény, ami egy 43 állomásos pallósorról tekinthető meg. Áprilistól októberig várja látogatóit a poroszlói Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény, mely a parttól 500 méterre épült ki, így kizárólag hajóval közelíthető meg.

+1: Mezítláb a parkban

Nyárias időben a mezítlábas parkok testet-lelket ellazító programot kínálnak! Séta közben a különböző felületeken megmasszírozhatjuk a talpunkat. Ha rendszeressé tesszük ezeket a túrákat, javul az egyensúlyérzékünk, a tartásunk. Stimuláljuk a reflexzónákat, sőt, segíthetünk a lúdtalp és a gerincdeformitások megelőzésében is. Érdemes utánajárni, a környékünkön merre található ilyen lehetőség. Ha például Mindszentkállán járunk, ajánljuk a harmincféle izgalmas felületen végigsétálható MezítKáli Mezítlábas Mászkálót és játszókertet. A gyerekek kedvence lehet a kaposvári mezítlábas illatösvény is, amelyet gyógynövényerdő szegélyez.