A Yale Egyetem kutatói szerint három-négy órával a napozás után is tart a potenciálisan rákkeltő DNS-károsodás a melanin nevű festékanyagban végbemenő kémiai reakciók miatt. A kutatókat is meglepte, hogy a bőr, a szem és a haj színét adó melanin szerepet játszik a DNS-károsodásban is, hiszen eddig úgy tudták, a pigment védelmező szerepet tölt be azáltal, hogy elnyeli az UV-sugarak jelentős részét, még mielőtt behatolnának a bőrbe. Douglas Brash radiológus és dermatológus professzor szerint a melanint jó UV-elnyelővé tevő szokatlan kémiai tulajdonságok kedveznek más kémiai reakcióknak is, amelyek ugyanolyan károsodást okoznak, mint maguk az UV-sugarak.

A Yale orvosi karának kutatói laboratóriumban, egereken, és emberi sejteken végzett vizsgálatokkal tárták fel a melanin e tulajdonságát. Az UV-sugarak olyan DNS-károsodást okozhatnak, amelyek rákkeltő mutációkhoz vezethetnek a melanintermelő sejtekben, a melanocitákban. A laboratóriumi kísérletekben a károsodás még órákkal a sugaraknak való kitettség után is tartott. A kutatók szerint kifejleszthetők olyan fényvédők, amelyek kiküszöbölik az ilyen károsodást.

Ésszel napozzunk!

Az emberek többsége ugyan tisztában van azzal, hogy a nem megfelelő napozás leégést és bőrrákot okozhat, mégsem veszik komolyan a következményeket, és nem tesznek meg mindent azok elkerülése érdekében, pedig az óvatlanság akár az életükbe is kerülhet. Azok ugyanis, akik régen napoztak már, nagyon gyorsan leéghetnek, ezért szakemberek javaslata szerint fokozatosan kell hozzá szoktatni a bőrt a napsugárzáshoz. Igaz ez azokra is, akik szoláriumba járnak, hiszen az csupán álbiztonságot nyújt, a gépek fénye nem hasonlítható össze a napfénnyel. Először csak rövid időt töltsünk a napfényben, majd egyre nyújthatjuk a napozás időtartamát, persze csak ésszerű határig. Minél világosabb a bőrünk, annál lassabban kell növelni a napozással töltött időt. A homok, a beton, sőt a vízfelületek is növelik az UV sugarak hatását.

Nem mindegy az sem, mikor szándékozunk kifeküdni a szabad ég alá. Az orvosok szerint délelőtt 11 óráig, majd délután 16 óra után szabad napfürdőt venni. A köztes időszakban ugyanis sokkal erősebb az UV-sugárzás és fokozottabb lehet annak káros hatása. A napégés ellen fényvédő krémmel, széles karimájú kalappal és megfelelő árnyékkal védekezhetünk. A megfelelő fényvédő krémet a bőrtípusunknak megfelelően kell kiválasztani. Gyermekek esetében a 40-es, 50-es faktorszámút ajánlják a bőrgyógyászok, amellyel naponta többször is be kell kenni őket. Bőrtípusunkat az ún. Fitzpatrick-skála alapján határozhatjuk meg. Az 1. bőrtípusba tartoznak a vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le, viszont annál gyorsabban leégnek. Számukra szintén a 40-es, vagy annál is erősebb fényvédő javasolt. A 2. típusba tartozók először leégnek, majd lebarnulnak, így számukra a 20 faktor a megfelelő. A 3. típusba tartozó emberek egészen jól és gyorsan barnulnak, nekik a 10-es faktorszámú is elegendő. A 4. típus szinte sohasem ég le, az 5. típusba az észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói sorolhatók, a 6. típus pedig a fekete bőrű emberek. Ők 10-es vagy annál alacsonyabb faktorszámmal is komolyabb kockázatok nélkül napozhatnak.