A káposzta hatóanyagai közül kiemelkednek kéntartalmú fitovegyületei, amelyek a rák különböző fajtái ellen nyújthatnak védelmet. Rendszeres fogyasztásakor a gyomor- és vastagbélrák kockázata csökkenhet. Glükozinolát nevű aromaanyaga nagymértékben blokkolja a daganatos sejtek szaporodását. 100 g káposztában azonos mennyiségű C-vitamin van, mint ugyanannyi citromban, ez pedig egy felnőtt napi szükségletének nagy részét fedezi. A zöld színű káposztafélék különösen gazdagok K-vitaminban, klorofillban, és jó E-vitamin-, vas-, kalcium- és káliumforrások. Tartalmaznak emellett béta-karotint, rostanyagot, folsavat, tiamint, azaz B1-vitamint is. A legtöbb tápanyagot a sötétebb színű, külső levelek rejtik.

A káposztában található kálium jót tesz a szívnek, a kalcium a fogaknak és a csontoknak, míg a vas és a zöld növényi színanyag a vérképzéshez szükséges. Az antocián gátolja bizonyos baktériumok, köztük az Escherichia coli szaporodását, ezenkívül gyulladásátló hatású. A káposzta magas rostanyag-tartalma serkenti az emésztést, tisztítja a szervezetet. Fogyókúrázóknak, cukorbetegeknek is hasznos táplálék, de tisztító hatása miatt rendszeres fogyasztása segít a reumás és a köszvényes betegeken, valamint bőrbetegségek esetén is kedvező hatású.

A savanyú káposztában lévő mikroorganizmusok egyrészt B- és K-vitamint termelnek, másrészt elősegítik a belekben a hasznos baktériumok elszaporodását. A káposzta segíthet az emésztőrendszeri fekélybetegségek megelőzésében is. A káposzta ugyanis bőségesen tartalmaz egy olyan, S-metil-metionin nevű vegyületet, amelyet maga a gyomornyálkahártya is termel, és amely a gyomrot a sav maró hatásától védi. A savanyú káposzta azonban fokozza a gyomorsav termelődését, ezért gyomor- és nyombélfekély, vesebaj, valamint hasnyálmirigy-gyulladás esetén kerülendő.