Közönséges nátha

Ezek rendkívül sokfélék lehetnek, százas nagyságrendben lehetne őket sorolni. Miattuk jellemzően néhány napig tartó hőemelkedés, enyhe izomfájdalom, orrfolyás vagy orrdugulás, torokfájás, esetleg enyhe köhögés jelentkezik. A köznyelvben náthák közé sorolják az olyan orrfolyással járó problémákat is, mint például az orrmelléküreg-gyulladás. Az egyszerű náthával egy egészséges ember maga is megbirkózik, néhány napos pihenéssel könnyen kiheveri. Ilyenkor kerülni kell a szélsőséges hőmérsékleteket, nem jó fázni vagy kimelegedni, izzadni. A komolyabb erőkifejtésektől és hideghatásoktól azért kell tartózkodniuk, mert hajlamosítanak a torokgyulladásra.

Mikor kell kivizsgálás?

Egyszerű náthánál komolyabb kivizsgálásra csak akkor van szükség, ha a panaszok pár nap alatt nem enyhülnek vagy múlnak el. Ilyenkor az orvosok megvizsgálják a beteget, egyéb vizsgálatot viszont csak akkor kérnek, ha úgy látják, nem egyszerű náthával állnak szemben.

Ha sima meghűlésről van szó, pusztán tüneti kezelésre van szükség, általában a lázat sem kell külön csillapítani. Persze vannak kivételek, de csak akkor, amikor a 38 fok alatti láz is veszélyforrás. Például epilepsziánál és cukorbetegségnél már az is ártalmas lehet, bizonyos esetekben görcskészséget hozhat. Veseelégtelenségnél az okozhat problémát a hőemelkedés, ugyanis fokozza a lebomlási folyamatokat, így több méreganyag termelődhet, amit a rosszul működő vese nem tud kiválasztani. Várandósság alatt szintén csillapítani kell a nem túl magas lázat is. Ha nincs szó ilyen helyzetekről, elégségesek az olyan tüneti szerek, forró italok, amelyek enyhíthetik az orrdugulást és az esetleges izomfájdalmat, javíthatják a közérzetet. Jól jöhet az általános vitaminpótlás is, télen különösen a D-vitaminé. Ha torokfájás is jelentkezik, hasznosak lehetnek a torokfertőtlenítő cukorkák.

Nem kell antibiotikum

Fontos, hogy megfázás esetén a betegek figyeljenek a folyadékfogyasztásra, az ugyanis segíti a méreganyagok kiürülését. Persze ha fönnáll valamilyen keringési betegség, például a szívelégtelenség, nem szerencsés a túlzott folyadékbevitel, ahogyan akkor sem, ha valaki hajlamos az ödémásodásra.

Antibiotikumok egyszerű náthánál nem jönnek szóba, szedésük csak akkor lehet indokolt, ha valamilyen felülfertőződés történik, és fönnáll annak veszélye, hogy komoly mandulagyulladás, tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás alakul ki. Erről viszont mindig az orvosnak kell döntenie, maradék antibiotikumot nem szabad beszedni. A nagyobb bajra az utalhat, ha hurutos tünetek jelennek meg, hidegrázás és a magas láz jelentkezik, begyullad és sárgássá válik a mandula, vagy a torkon tüsző jelenik meg. Ilyenkor mindenképp föl kell keresni az orvost.

Lektor: dr. Kádár János infektológus, immunológus, belgyógyász főorvos