Kellemetlen tud lenni, amikor egy náthás betegséget bedugult orral vagy folyamatos szipogással vészelünk át, főleg hogy a gyógyulást egyik sem segíti. Ezt a problémát azzal szüntethetjük meg, ha orrspray-ket és orrcseppeket használunk, ám figyelünk arra, hogy ezeket a lehető legkevesebbszer vessük be. Alkalmazni csak akkor szabad őket, ha a nyálkahártya annyira megduzzadt és begyulladt, hogy a váladék már teljesen elzárja az orrnyílást. Fontos az is, hogy ilyen terméket sose használjunk két hétnél tovább, mert olyankor úgynevezett visszacsapásos orrdugulás alakul ki miattuk, sőt könnyen hozzá is szokhatunk a hatóanyaghoz, amely így hatástalan lesz.

Figyelni a technikára

Ha az orrváladék föllazult, fontos, hogy helyes technikával távolítsuk el az orrunkból. Ennek szabályai látszólag egyszerűek, de betartásuk elég nehéz. Figyelnünk kell például arra, hogy az egyik orrlyukat mindig befogjuk, a levegőt pedig a másikon fújjuk ki. Ezzel érhető el, hogy a gyorsan áramló levegő a legjobban kivigye magával a felgyülemlett váladékot, szívóhatásának köszönhetően pedig még az arcüregekből is kiszippantsa a nyákot. Fontos figyelni arra is, hogy az orrot az orrcsepp vagy orrspray használata előtt a lehető legjobban kifújjuk, a csepegtetést vagy befújást pedig csak azt követően ejtsük meg.

Központban a gyerekek

A gyerekeknek a legkönnyebben a kádban lehet megtanítani a helyes orrfújás technikáját. Ehhez az kell, hogy amikor a kicsik két év körüliek és ülnek a vízben, arra biztassuk őket, hogy arcukat tegyék a vízbe, majd a szájukon keresztül bugyogtassák a levegőt. Ezt a feladatot föl lehet fogni egyfajta játékként is. Ha már megtanulták ezt a mutatványt, jöhet a következő lépés, amelynél a feladat a száj becsukása, majd a levegő orron át történő kifújása. Amíg a kicsik erre nem képesek, az egyetlen megoldás az orr törölgetése, illetve az orrszívók használata. Utóbbiakból a legjobbak kézi változatok, amelyek ugyan kevésbé hatékonyak, de biztonságosak.