A túlzott cukorfogyasztás a diabéteszen, illetve a szív- és érrendszeri problémákon túl rákot, és súlyos mentális betegségeket is okozhat - állítják kutatók. Ezt arra a hipotézisra alapozzák, mely szerint a cukor "táplálja" a daganatokat. Már 1923 óta ismert, hogy a daganatos sejtek sokkal több glükózt használnak fel, mint a normál sejtek. Nemrég sikerült megmutatni azt is, hogyan zajlik ez a folyamat, és hogyan lehet megállítani, hogy ezzel szabályozhassák a daganatok növekedését. A normális és a rákos sejtnövekedés során egyaránt olyan celluláris folyamatok zajlanak le, amelyekhez glükóz és egy aminosav, a glutamin szükséges. A glükóz és a glutamin is elengedhetetlenül szükséges a sejtnövekedéshez, és hosszú ideig úgy vélték, hogy egymástól függetlenül működnek. Don Ayer és Mohan Kaadige, a Huntsman Rákkutató Intézet kutatói azonban felfedezték, hogy a két vegyület között szoros az összefüggés, vagyis a glutamin elérhetőségének korlátozásával a glükózfelhasználás megszűnik. Ha nincs glutamin, a sejt a glükózhiány miatt "rövidzárlatot" kap, ami megállítja a daganatos sejt növekedését. A kutatás egy fehérjére, a MondoA-ra összpontosított, amely a gének be-, illetve kikapcsolásáért felelős. Ha van glutamin, a MondoA gátolja egy daganatelnyomó gén, a TXNIP kifejeződését, ezáltal pedig lehetővé teszi a sejtek számára a glükóz felvételét, ami viszont táplálja a sejtnövekedést. Ayerék kutatása olyan új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet, amelyek a glutamin felhasználást célozzák, illetve az említett fehérjét és gént veszik célba.

A sok cukorral etetett, kényszerbeteg állatoknál is súlyosbodtak a meglévő tünetek, és önveszélyes magatartás alakult ki - derült ki egy amerikai kutató vizsgáltából. Joseph Garner professzor a trichotillománia nevű kényszerbetegséget tanulmányozta. Ez a rendellenesség embereknél is előfordulhat, és a haj kényszeres tépkedésével jár együtt. A saját szőrüket tépő egerek agyában alacsony volt a szerotoninnevű anyag aktivitási szintje, amely a hangulatért és a motivációért felel. Garner úgy vélte, hogy ha megnöveli az anyag aktivitását, megáll a szőrtépkedés. A szerotin a triptofán nevű aminosav hatására kezd működni, amely legkönnyebben étellel juttatható a szervezetbe. Azonban a triptofán nem mindig jut át a vér-agy gáton, más aminosavak hatékonyabbak ebben. Garner ezért megváltoztatta az egerek étrendjét: a triptofánt cukor és szénhidrátok segítségével juttatta be a szervezetbe. A cukor hatására a szervezetben megnőtt az inzulin szintje, ez pedig hatással volt arra, hogy az izmok mely aminosavakat hasznosítják. Így a triptofán tulajdonképpen szabad utat kaphat az agyba. A megszokottnál nyolcszor nagyobb mennyiségű cukor és négyszer több triptofán meghozta a várt eredményt: az agy szerotin kapacitása megnőtt. Az egerek az étrend hatására azonban sokkal rosszabb állapotba kerültek. Az eredetileg normális viselkedésű, enyhe tüneteket produkáló, valamint a már nagyon sok szőrt vesztett egerek állapota egyaránt rosszabbodott a cukros étrend hatására . Amikor azonban visszaálltak a normál ételekre, a romlás megszűnt. A kutató szerint egyáltalán nem lehet kizárni, hogy a cukorban gazdag étrend hasonló hatással van az emberek agyműködésére, és többek között ez is felelős lehet bizonyos mentális problémák kialakulásáért vagy a betegek állapotának romlásáért.

A sok cukornak szerepe van abban is, hogy a vérben nő a káros vérzsírok szintje, és csökken a "jó koleszterin", a HDL koncentrációja. Miriam Vos, az Emory School of Medicine kutatója csapatával hatezer felnőtt amerikait faggatott ki étrendjéről. A vizsgálat részvevőit cukorfogyasztásuk és koleszterinszintjük szerint csoportosították. Az eredmények elemzése során az derült ki, hogy nemcsak azoknak lehet magas a vérzsír- és koleszterinszintje, akik sok zsíros ételt fogyasztanak, hanem azoknak is, akik sok hozzáadott cukrot esznek. Vagyis, a magas cukortartalmú étrend nemcsak a cukorbetegség és az elhízás kialakulásában játszik nagy szerepet, de a magas vérzsírszinttel összefüggő problémák rizikóját is sokszorosára növeli. Aki sok cukrot fogyaszt, annál nagyobb a magas vérnyomás, a stroke és más szív- és érrendszeri panaszok kockázata. Az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association - AHA) ajánlása szerint a nők naponta legfeljebb 25 gramm vagy 6 teáskanálnyi cukrot fogyaszthatnak élelmiszerekben és italokban, a férfiak esetében a megengedett határ napi 9 teáskanál vagy 37,5 gramm cukor. Vos és társainak kutatásából azonban kiderült, hogy az átlagos amerikai jóval túllépi ezt a mennyiséget, a legtöbb cukrot fogyasztók átlagosan 46 (!) teáskanálnyi cukrot vittek be naponta a szervezetükbe.