Az orrfolyás, a viszkető szem, az irritált nyálkahártya a pollenallergia alaptünetei. E problémától a lakosság negyede szenved valamilyen formában, és a szakemberek előrejelzése szerint tizenöt év múlva minden második ember küzd majd ezzel a betegséggel Magyarországon. Hazánkban 250.000 féle virágzó növény található, ezek közül 250 fajta gyom okozhat allergiát, és ehhez még csak meg sem kell várni a tavaszt. Már a tél végén megjelenhetnek az allergiás tünetek a fák, bokrok virágzásával, így többek között a mogyoró, az éger, a nyír, a szilfélék, a nyár, a fűz, a bükk és tölgyfa által. Nyáron a fűfélék okozzák a legtöbb gondot, a perje, pázsit, valamint a gyomnövények, a lándzsás útifű, a fekete üröm és a parlagfű. A tavaszi allergénszezon a mogyorópollennel kezdődik, amely már februártól támadásba is lendült az allergiások ellen. 

Az allergiától bárki szenvedhet, korra, nemre való tekintet nélkül alakul ki az érintetteknél. Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyekre alapesetben nem is kellene választ adnia. A polleneket tévesen veszélyes kórokozóként azonosítja, és harcba indul ellenük. Ennek következményeként lépnek fel a tünetek, mint a viszketés vagy a tüsszögés, de jelentkezhet légszomj, bélrendszeri panasz, migrén, ekcéma és fáradtság is. Az allergiás megbetegedéseket több tényező is kiválthatja, így például a polleneken kívül az erre való hajlam, a helytelen táplálkozás, gyógyszerek, műanyagok, kémiai anyagok, vagy a szennyezett levegő.     

A pollenallergiáról sokan úgy vélekednek, hogy bár kellemetlen, mégis ártalmatlan. Ez azonban nem igaz. Krónikus betegség, ezért komolyan kell venni. A vírusok okozta náthával ellentétben ez a fajta nátha ugyanis megfelelő kezelés nélkül nem múlik el, és ha hosszú ideig fennáll, életre szóló asztma is kialakulhat miatta. A kezelés enyhe esetekben állhat csak szimplán a megfelelő óvintézkedésekből, amelyekkel elkerülhető a pollenek nagy része; a komolyabb változatoknál viszont gyógyszeresen vagy injekciókkal csökkenthetők a tünetek. Már a szezon kezdete előtt akár két héttel is érdemes elkezdeni az allergiás tünetek elleni gyógyszereink szedését, és folytatni mindaddig, amíg a tünetek fennállnak.        

A házi praktikák közül az egyik legelterjedtebb a tengervizes orrspray használata, amely tökéletes a légutak nyálkahártyájára tapadt pollenek eltávolítására. Fontos, hogy a polleneket kívülről is lemossuk a szervezetünkről, így a rendszeres, akár naponta többször is megismételt zuhany és hajmosás sokat segíthet, hogy megszabaduljunk a kellemetlen tünetektől. A borsmentatea gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatásának köszönhetően szintén csillapítja az allergia tüneteit; a gőzölés pedig felfrissíti és megnyugtatja az irritált orrnyálkahártyát. Meleg, száraz időben, vagy ha fúj a szél, a virágporok akár több száz kilométerre is eljuthatnak, így az allergiások számára nem ajánlott túl sokat a szabadban tartózkodni, főként a pollenvirágzás időszaka során.    

Amerikai kutatások szerint a növekvő hőmérséklet és széndioxid szint hosszabb allergiaszezont és magasabb pollenkoncentrációt okoz. Richard W. Weber, az akadémia Aerobiológiai Tanácsának elnöke szerint a széndioxidszint emelkedése 61-90 százalékkal növelte már eddig a pollentermelést bizonyos parlagfüvek esetében. Amerikai kutatók szerint az Egyesült Államokban már most nagyjából egy hónappal tovább tart a parlagfűszezon, mint régebben. A parlagfű egyébként nem az egyetlen növény, amelynek a felmelegedéstől meghosszabbodott a szezonja. Az éghajlatváltozás a szakemberek szerint nagyobb kockázatnak teszi ki az allergiás és asztmás betegeket, mivel megnyújtja a pollenszezon hosszát, növeli a levegő ózontartalmát, és kiterjeszti a rovarok élőhelyeinek határát.