Hogyan válasszunk futócipőt?
3 perc olvasás - 2021. május 01.
A futás nagyon egészséges sport, de csak akkor, ha megfelelő módon, és megfelelő cipőben tesszük ezt. Miért lehet hatalmas különbség futócipő és futócipő között, és miért nem érdemes pusztán a szín és a márkajelzés alapján lábbelit választani?
Mindenki számára egyértelmű, hogy kemény, merev talpú cipőben nem jó futni, mert az csak fokozza a sérülésveszélyt, nem csökkenti az ízületek terhelését, nem védi a gerincet. A gondot az okozza, hogy az ilyen lábbeliknél a testet érő erőhatás nem egyenletesen oszlik el, nem csak a gerincet, hanem a térdet és a többi ízületet is ütés éri minden lépésnél. Ezeket a hatásokat egy jó futócipő minimalizálni tudja, de csak akkor, ha jól - mindig a megfelelő lábtípusra, és a terepnek megfelelően - választjuk ki. Van például olyan futócipő - ez az úgynevezett stabil típus -, amely a befelé dőlő bokához passzol, és olyan neutrális típus, amely a normál és a kifelé dőlő lábhoz ideális. A futócipőket árusító boltokban általában van olyan szakember, aki segít meghatározni a láb típusát, de aki bizonytalan, az kikérheti ortopéd szakorvos vagy gyógytornász véleményét is.
Nézni a kilométereket
A futócipő kiválasztásakor számolni kell azzal is, hogy hetente, illetve évente hány kilométert tervezünk kocogni. Erre azért van szükség, mert az ilyen cipők általában 800-1500 kilométerig őrzik meg minőségüket, ha ezt túlléptük, romlik a csillapítási, tartási képességük. Emiatt ha csak heti párszor tervezzük rövidebb távok lefutását, nem érdemes olyan cipőre költenünk - ezek jellemzően drágábbak -, amelyeket maratonfutóknak terveztek. Aki viszont napi több kilométert fut, annak megéri beruházni ilyen darabra, cserébe nem kell újat vennie fél év után. A javasolt kilométerek megtételét követően a lábbeliket mindenképpen le kell cserélni, akkor is, ha amúgy nem mentek tökre. A futócipőket sok évig akkor sem érdemes használni, ha még "fér beléjük kilométer", anyaguk ugyanis magától is öregszik, nem csak a használattól.
Futunk, de min?
Aki kemény talajon fut, annak aszfaltra való futócipőt érdemes vennie (ilyet javasolnak kemény, döngölt talajra, és nem elég ruganyos rekortánpályára is), míg aki terepen, annak kifejezetten a terepcipő a megfelelő. Az ilyen lábbeliknek jobb a strapabírása és a stabilitása, viszont kisebb a csillapítóképessége - ugyanakkor terepen ez kevésbé fontos. Aki hosszabb távokat fut, annak előnyösebbek lehetnek az elasztikus fűzővel készülő cipők. Ezek azért jók, mert a fűző menet közben minimálisan nyúlni tud, így nem szorít akkor sem, amikor a láb dagadni kezd. A cipő kiválasztásakor figyelembe kell venni a testsúlyt is: aki testesebb, annak nem tanácsos olyan típust választania, amelynek puhább a középső talprésze, az ugyanis esetükben kevésbé csillapítja az ütéseket.
