Bár a betegségek jelentős része életmódbeli és környezeti okok miatt alakul ki, sok olyan van, ahol a rizikót a genetikai adottságok is növelik. Ezek nem öröklődnek szó szerinti értelemben, de a rájuk való hajlam átadódhat, a kockázat pedig akkor is emelkedett lehet, ha amúgy egészségesen élünk. Ilyen például az emlőrák és a petefészekrák. Mivel ezek kialakulását az életmódra való odafigyeléssel nem lehet megelőzni, fontos, hogy fokozott rizikónál a szokásosnál is jobban figyeljünk a szűrővizsgálatokra.

Fókuszban az erek

Mivel a visszértágulatok kialakulásának esélye nagyban függ attól, hogy valakinek milyen vastagok, illetve mennyire ellenállóak az érfalai, ezek a tulajdonságok pedig erősen öröklődnek, a visszérproblémák is halmozódhatnak családon belül. Ez a hajlam férfiaknál és nőknél ugyanúgy jelen lehet, viszont mivel a nők izomzata jellemzően gyengébb, és nehezebben tartja meg magukat a szövetek is, a probléma esetükben gyakoribb. Mivel a visszértágulatok kialakulásában más tényezők – például az elhízás és az állómunka – is szerepet játszanak, esetükben a rizikó csökkenthető. Emiatt kell figyelni a testsúlyra, illetve a munkakörülményekre.

Célkeresztben a trombózis

A trombózisra való hajlam szintén öröklődik nemtől függetlenül, de a tényleges kialakulás esetében is gyakoribb a nőknél. Náluk a rizikót tovább emeli, ha fogamzásgátlót szednek. Ha a családi halmozódás ismert, akkor a hormongyógyszerek mellőzése mellett fontos a dohányzás kerülése is. Emellett elengedhetetlen a rendszeres testmozgás. Mivel a trombózishajlam súlyos formái genetikai szűréssel kimutathatók, érdemes lehet ilyen vizsgálatra is elmenni a tisztán látás érdekében. Ha a gyanú beigazolódik, akkor az életmódra végképp fontos figyelni.

Mi a helyzet a csontokkal?

A csontritkulás ugyancsak olyan probléma, amelynél van családi halmozódás, és elvileg a férfiakat is ugyanúgy érintheti, mint a nőket. A hölgyeknél mégis gyakrabban jelentkezik ez a betegség, elsősorban amiatt, mert náluk a menopauza idején bekapcsolódik egy plusz rizikófaktor az esetleges genetikai hajlam mellé. Emiatt fontos, hogy ha van családi érintettség, akkor a csontsűrűségmérés időben megtörténjen, legkésőbb a változókorban, de gyanú esetén akár korábban is.