Svéd kutatók vizsgálatai szerint kétszer nagyobb a szívroham kockázata azoknál a férfiaknál, akik magukba fojtják a munkahelyi idegességet. Azokat viszont, akik nyíltan hangot adnak indulataiknak, inkább elkerülik a szívproblémák. A szakemberek annak alapján csoportosították a vizsgálatukban részt vevő, átlagosan 41 éves férfiakat, hogy hogyan reagálnak a konfliktusos helyzetekre: csendben maradnak, inkább odébbállnak, vagy később, otthon adják ki a dühüket. Az eredmények szerint azok a férfiak, akik kitérnek a konfliktusok elől, sokkal nagyobb eséllyel kapnak szívrohamot, vagy alakul ki náluk valamilyen szívbetegség. Azoknak viszont, akik kiadják magukból valamilyen úton a feszültséget és megszabadulnak az őket ért sérelmektől, nem kell megemelkedett kockázattal számolniuk a szívproblémákkal kapcsolatban. A kutatás kezdetén, 1992-ben ugyanis egyik résztvevőnél sem fordult elő korábbian szívroham, 2003-ra viszont már 47-en estek át infarktuson, vagy haltak meg valamilyen szívbetegség következtében.

A munkahelyi stressz nemcsak a férfiakat, hanem a nőket, sőt, a fiatal nőket is érinti, akik körében szintén sok esetben jelen van a koszorúér-betegség és a szívroham kockázata. Egy 15 éven át tartó vizsgálatban több mint 12 ezer dán ápolónő munkakörülményeit, és az őket érő terhelést mérték fel kutatók. A vizsgálati időszak alatt az ápolónők 1,13%-a került infarktus miatt kórházba, és további három százalékukat ápolták koszorúér-betegség miatt. Azok az ápolónők, akik saját bevallásuk szerint lelkileg nyomasztó munkát végeztek, 25 százalékkal nagyobb eséllyel lettek szívbetegek, mint azok, akik jól megbirkóztak a munkahelyi gondokkal. Azoknál pedig, akik nehezen tudtak úrrá lenni a lelki nyomáson, 50 százalékkal nagyobb lett a szívinfarktus kockázata.

Amerikai kutatók szerint a stresszes munkát végző nőknél is nagyobb valószínűséggel alakul ki szívroham, szélütés vagy érelzáródás, mint a kevésbé stresszes munkakörben dolgozóknál. A szakemberek több mint 17 ezer, átlagosan 57 éves nőt vizsgáltak meg, és kiderült, hogy a stresszes munkakörökben dolgozók, és azok, akiknek kisebb befolyásuk volt munkájukra, kétszer nagyobb valószínűséggel szenvedtek el szívrohamot a többieknél.