Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Nap, mint nap halljuk, hogy mennyire fontos a vízfogyasztás, de jó tudni, hogy csak akkor, ha nem visszük túlzásba. A túl nagy mennyiségű vízivás ugyanis éppen, hogy káros is lehet.

Hasznos a vizivas de csak mertekkel- A vizmergezes veszelye 16 9

Az emberi test 70-75%-ban vízből áll. A csecsemők szervezete nyolcvan, a felnőtteké hatvan, az idős embereké pedig már csak ötven százalékban tartalmaz vizet. A víz élettani szerepe rendkívül sokrétű. Biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását, befolyásolja a vér összetételét, biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét. Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák. Naponta 2,4 liter víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amelyet pótolnunk kell. Ennek a napi folyadékszükségletünknek a felét táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz. Az elfogyasztott víz bejárja az egész szervezetet, amelynek során anyagcseretermékeket is felvesz, majd tovább visz, méregtelenítve ezzel a szervezetet.

Az életkor előrehaladtával azonban a víz aránya csökken a szervezetben, ezért nagyon fontos a megfelelő vízpótlás. Más italok nem pótolják a vizet, sőt sok népszerű innivaló arra kényszeríti a szervezetet, hogy nagy mennyiségű vizet adjon le. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek. A tiszta eredetű, természetes ásványvíz a biológiai vízigény kielégítésére a legalkalmasabb. Az ásványvíz nemcsak finom és kiváló szomjoltó, hanem számos fontos ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz. Így például kalciumot, kloridot, káliumot, magnéziumot, nátriumot, foszfort, vasat, jódot, lítiumot, mangánt, szilíciumot és cinket.

Sportolás vagy nagy fizikai megterhelés során rengeteg folyadékot veszítünk, amellyel együtt az ásványi anyagok is távoznak a szervezetünkből. Néhány százalék folyadékveszteség 70 kg-os testsúlynál már több liter víz pótlását teszi szükségessé, amelynek elmulasztása esetén izomgörcs és hányinger is felléphet. Mivel az idős emberek szomjúságérzete fokozatosan csökken, ezért ők általában a szükségesnél kevés folyadékot fogyasztanak, így szervezetük könnyen kiszáradhat. A vízhiány gátolja a méreganyagok kiválasztását is, és számos betegség megjelenését generálja. Ilyenek többek között a szívbetegségek, az elhízottság, a cukorbetegség, a reumás ízületi gyulladás, a gyomorfekély, a magas vérnyomás, a szklerózis multiplex, az Alzheimer-kór  vagy a különféle daganatok.

Jó azonban odafigyelni, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, mert a nagy mennyiségű vízfogyasztásának negatív hatásai is lehetnek. A túlzott vízfelvétel ugyanis káros lehet a vesékre, és a keringésre nézve, és vízmérgezést okozhat. Szakemberek szerint 5-6 dl folyadéknál többet egyszerre nem szabad meginni, mert a hirtelen túl nagy mennyiségű víz bevitelétől vízmérgezést kaphatunk, amelynek akár végzetes kimenetele is lehet. A túlzott vízivás ugyanisa hiponatrémia veszélyét hordozza magában. Ilyenkor a szervezetben található nátrium túlságosan felhígul, ami bódultságot, émelygést, görcsöt vagy akár kómát is eredményezhet.

Ausztrál kutatóknak sikerült felfedniük a szervezet folyadékbevitelét szabályozó mechanizmust, amely megóvja az embert az akár halálos kimenetelű vízmérgezést is okozó túlivástól. A szakemberek szerint túlzott folyadékbevitel esetén az agy gátolja a nyelési reflexet, hogy fenntartsa a szervezet pontosan szabályozott vízháztartását. Michael Farrell, a kutatást vezető melbourne-i Monash Egyetem munkatársa azt kérte a vizsgálatukba bevont résztvevőktől, hogy értékeljék, mekkora erőfeszítésükbe telt vizet inni azután, hogy testmozgást végeztek és szomjasak voltak, valamint jóval később, amikor kötelezően meg kellett inniuk nagy mennyiségű vizet. Az eredmények szerint az alanyoknak háromszor nagyobb erőfeszítésükbe telt a folyadékbevitel azután, hogy túlitták magukat.

A szakembereknek elsőként sikerült kimutatnunk, hogy a túlzott vízfogyasztás után nagy erőfeszítést igényel a nyelés, ami azt jelenti, hogy az alanyoknak bizonyos fokú ellenállást kellett legyőzniük. Mindez megerősíti azt az elgondolást, hogy elegendő vízmennyiség bevitelét követően a nyelési reflex korlátozódik. A kutatók az agy valós idejű megfigyelését lehetővé tevő funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat révén nézték meg, hogy bizonyos agyi területek mennyire aktívak közvetlenül a nyelés előtti pillanatban. Az elemzés azt mutatta, hogy a jobb prefrontális terület sokkal aktívabb volt, amikor a résztvevőknek nagy erőfeszítésükbe telt a folyadék lenyelése. Ez azt sugallja, hogy ilyenkor a prefrontális kéreg lép akcióba, hogy - felülírva a nyelési reflex gátlását - lehetővé tegye az ivást.

facebook-share Megosztás