Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső

Szakemberek szerint a keveset alvó nők veszélyeztetettebbek a magas vérnyomás kialakulásának szempontjából, mint azok, akik rendszeresen jól és sokat alszanak.              

Egy kutatás szerint az éjjelente 7 óránál kevesebbet alvó nőknél nagyobb a magas vérnyomás kialakulásának kockázata. Az angol vizsgálat során több mint tízezer felnőttet követtek nyomon 5 éven át, elsősorban olyan nőket, akik általában 6 vagy annál kevesebb órát aludtak. Azokhoz a nőkhöz viszonyítva, akik átlagosan 7 órát aludtak, a 6 órát alvóknak 42 százalékkal magasabb volt a kockázatuk a magas vérnyomás kialakulására, míg azoknál, akik átlagosan nem aludtak többet 5 óránál, a kockázat 31 százalékkal volt nagyobb. Ugyanakkor férfiaknál nem volt egyértelmű összefüggés az alvás mennyisége és a vérnyomás értékek között, az eredmények tehát azt sugallják, hogy nemi különbséget mutat az alváshiány és a magas vérnyomás közti összefüggés. A pontos ok azonban ismeretlen.

Számos kutatás talált már összefüggést a rossz alvásminőség és a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívbetegségek emelkedett kockázata között. Ezek a kutatások főként egy légzési betegséggel, az alvási apnoé szindrómával foglalkoztak, ám némi bizonyíték felveti az alváshiány szerepét is bármely nyilvánvaló alvászavar jelenléte nélkül is. Dr. Francesco P. Cappuccio, a Warwick Orvosi Egyetem munkatársa egy hosszú távú egészségügyi felmérés adatait felhasználva több mint tízezer fehér brit (35-55 év közötti) köztisztségviselő adatait vizsgálta meg. A felmérés két szakaszban, 1997 és 1999, valamint 2003 és 2005 között zajlott. A vizsgálat első szakaszában a résztvevőknek nem volt magas vérnyomás betegsége, a második vizsgálatkor azonban a résztvevők 20 százalékánál újonnan diagnosztizálták a betegséget, a keveset alvó nők esetében pedig nagyobb kockázatot állapítottak meg. Szakértők szerint az alváshiány oly módon vezethet magas vérnyomás kialakulásához, hogy az idegrendszert folyamatos hiperaktív állapotban tartja, ami visszahat a szervezetre, így a szívre és az erekre is.


A magas vérnyomás az eddig ismert leggyakoribb betegség az egész világon. Magyarország lakossága különösen veszélyeztetett, hiszen itt a felnőttek 20-25 százaléka, a 60 éven túliak több mint fele magas vérnyomás betegségben szenved. A magas vérnyomás alattomosan kialakuló betegség, amely akár évekig is tünet- és panaszmentesen zajlik. A tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás azonban fokozatosan tönkreteheti a vérereket, súlyos szív és agyi keringési zavarokat, veseelégtelenséget okozhat. Ezek a szövődmények gyakran halálos kimenetelűek, ezért kapta a betegség a néma gyilkos nevet. A magas vérnyomás a szem apró ereit tönkretéve látásromlást, vakságot okozhat. Az agy finom érhálózatát tönkretéve agyvérzést, bénulást idézhet elő. A magas vérnyomás halálos kísérője a gyakori szívinfarktus. A vese érzékeny érhálózata sem bírja sokáig a magas nyomást, ezért veseelégtelenség és halál következhet be. Emellett számos egyéb kellemetlen tünettel járhat, például szédüléseket, tarkótájéki fájdalmakat, szívszorítást és gyötrő fejfájásokat.  

Az alváshiány nemcsak magas vérnyomást okozhat, hanem számos egyéb egészségügyi problémát is. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkül az agy érzelmi központjai a rossz élményeket drámaian túlreagálják. Ha nem pihenünk eleget, a szervezetünkben megnő a stresszhormonok szintje, ezáltal pedig arra állnak rá a szerveink, hogy keményebben dolgozzanak, és állandó készenléti állapotban legyenek. Az alvás agyunk számára is fontos, hiszen ekkor regenerálódik, így tudjuk elkerülni a koncentrációs zavarokat. Kutatók szerint, ha kialvatlanul ülünk a volán mögé, az akár olyan veszélyes is lehet, mint az ittas vezetés. Az alvás során az immunrendszerünk sejtjei is regenerálódnak, ezáltal a szervezetünk hatékonyabban tudja leküzdeni a különböző kórokozók támadásait is.

facebook-share Megosztás