Mi az a diabétesz?

A glükóz a sejtek legfőbb energiaforrása, amelynek egy része az elfogyasztott táplálékból szívódik fel a bélben, a többit a máj állítja elő. A vérből a glükóz belép a szervezet sejtjeibe, a legtöbb esetben a hasnyálmirigyből származó inzulin segítségével. Az inzulin csökkenti a glükóz szintjét a vérben. Ahogy a vércukorszint csökken, az inzulin felszabadulása is csökken a hasnyálmirigyből. Amikor alacsony a vércukorszint, de nincs lehetőség evésre, a máj felszabadítja a tárolt glükózt, ezáltal normál tartományban tartja a vércukorszintet. Cukorbetegség esetén azonban ez a folyamat nem működik megfelelően. Ilyenkor ugyanis ahelyett, hogy a cukor bejutna a sejtekbe, felhalmozódik a véráramban.

Nem mindegy, mivel állunk szemben

Az 1-es típusú cukorbetegség főként a fiatalokat érinti. Ebben az esetben a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei elpusztulnak, így nem termelődik inzulin, és azt kívülről kell pótolni. Az inzulin hiánya miatt a vércukor nem tud a sejtekbe bejutni, hanem a vérben marad, és magas vércukorszintet eredményez. Az 1-es típusú cukorbetegség általában gyorsan akár napok alatt is kialakulhat, olyan jellegzetes tünetekkel, mint a sok vizelet, a fogyás, és a szomjúság. Okát nem ismerik, de azt feltételezik, hogy genetikai hajlam állhat a háttérben.

A 2-es típusú cukorbetegség inkább időskorban jelentkezik. Ekkor ugyan nem pusztulnak el az inzulintermelő sejtek, de nincs megfelelő inzulinhatás, így nem jut elég vércukor a sejtekbe. Ha nem kezelik megfelelően, a túl magas vércukorszint károsíthatja is a sejteket, így a betegség végtagzsibbadással, sebekkel, fekélyekkel, viszketéssel, romló látással járhat együtt. Kialakulásának esélye bizonyos tényezők esetén magas, így például elhízás vagy magas vérnyomás fennállása esetén. Éveken keresztül is fennállhat anélkül, hogy észrevennék, így súlyos szövődmények alakulhatnak ki. A betegség következtében jelentkező érelmeszesedés miatt szívinfarktus, valamint a veseműködés romlása és vakság is felléphet.

A megoldás kulcsa a megfelelő étrend

A diéta mindkét típusú cukorbetegség esetén elengedhetetlen. Összeállítását a diabétesz fajtája, az életkor, a testsúly és egyéb fennálló betegségek határozzák meg. Érdemes azonban a napi szénhidrát és energia mennyiséget három-hat alkalomra elosztani.

A 2-es típusú diabétesz esetében kalóriában, szénhidrátban és zsírban szegényebb étrendet javasolnak a szakemberek; az 1-es típusúnál viszont a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülését ajánlják. Ilyen gyorsan felszívódó szénhidrátok például a répacukor, a malátacukor, a méz, és a cukrozott üdítők. Az étrendben általában a szénhidrátok 50, a fehérjék 20, a zsírok pedig 30 százalékos arányban oszlanak meg. Túlsúlyos diabéteszes nők számára napi 1000 kcal, túlsúlyos férfiak számára 1400 kcal, normális testsúlyú nők számára 1400 kcal, normális testtömegű férfiak számára 1800 kcal energia bevitele javasolt.

Diabétesszel küzdők számára kizárólag mérve fogyasztható szénhidrátok a fehér liszt, a fehér és a barna kenyér, a tészta, a rizs, a keksz, a müzli és a burgonya. Zöldségeket és főzelékféléket bátran ehetnek cukorbetegek is, kivéve a sárgarépát, a sütőtököt, a kukoricát, a zöldborsót, a babot és a szóját. Ezek mennyiségére oda kell figyelni.

Állati és növényi eredetűek fehérjéket egyforma arányban ajánlatos fogyasztani, és lehetőség szerint zsírszegény étrend összeállítását kell megcélozni az érelmeszesedés kialakulásának kockázata miatt. Így például a zsírszegény tejet, tejtermékeket, húsokat kell előtérbe helyezni. A telítetlen zsírsavak fogyasztása előnyös. Kerülni kell a tejszínt, a zsíros sajtokat, a szalámiféléket, a szalonnát, és egyéb zsíros húsokat, de nem ajánlott a magas koleszterintartalmú belsőségek, például a sertésmáj fogyasztása sem. A tojás ugyan magas koleszterintartalommal bír, tápanyagokban azonban nagyon gazdag, többek között A-, D-, B12-vitaminokban, ezért mértékletes fogyasztása megengedett, heti egy alkalommal önálló ételként is szerepelhet az étlapon.

Napi többszöri zöldség- és gyümölcs fogyasztásával elérhető a megfelelő rosttartalom bevitele a szervezetbe. Ezek rendszeres fogyasztása lassítja a szénhidrátok felszívódását, és csökkenti a zsírok felszívódásának mértékét. Gyümölcsöt naponta 20-30 dkg mennyiségben, a szénhidráttartalom beszámításával szabad enni. A szőlő, a banán és a szilva fogyasztása azonban nem javasolt, mivel ezeknek nagyon magas a szénhidráttartalmuk.

A koffein – mivel önmagában nem emeli a vércukorszintet – hozzáadott cukor mellőzésével bevihető a szervezetbe, így nem szükséges lemondani a reggeli kávéról, teáról. Naponta 2 dl száraz vörösbor pedig cukorbetegek esetében is ajánlott, mivel ez segíthet megelőzni az érrendszeri megbetegedés kialakulását.