Jótékony és nem annyira hízlaló a sör

Számos tanulmány igazolja, hogy a sör- és borivásnak jótékony hatásai vannak az egészségre nézve, persze csak ha mértékkel és megfelelő minőségben fogyasztjuk. A sörben például fontos vitaminok és ásványi anyagok találhatók meg, és természetes alapanyagokból, komlóból, élesztőből, malátából, és vízből készül. Tartalmaz többek között B6-vitamint, folsavat, káliumot, nátriumot, kalciumot, magnéziumot, ezáltal megelőzheti az epe- és vesekőképződést, a komlóban megtalálható anyagok pedig megakadályozzák a csontokban a kalcium lebomlását. A vesekő kialakulásának kockázatát a sörivással vizsgálatok szerint nagyjából 40%-kal csökkenthetjük. A sörben oxidációs folyamatokat gátló anyagok is vannak, így ez az ital szerepet játszik a rákkal szemben folytatott küzdelemben. Egy pohár sör kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint az ugyanakkora alkoholtartalmú fehérbor, és fele annyit, mint a vörösbor. A komlóban lévő flavonoidok elsősorban a gyomor- és bélrendszeri daganatok, a mellrák és a pajzsmirigyrák leküzdésében fontosak, de szíverősítő, és csontritkulást megelőző hatásuk is van.

A sör segíti a bélműködést, a tápanyagok felszívódását, valamint csökkenti a koleszterinszintet, amely által kisebb valószínűséggel alakul ki szív- és érrendszeri betegség. A tévhittel ellentétben a mértékletes sörfogyasztás és az elhízás között nincs összefüggés az erre irányuló kutatások szerint, a sör kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a legtöbb alkoholmentes ital. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a sör csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét, és segíthet a 2-es típusú diabétesz kialakulásának megelőzésében is. Szakemberek szerint akár naponta ihatunk  sört, de természetesen csak mértékkel. A javasolt adag maximum naponta három deci, 4,5%-os alkoholtartalmú  sör.

Tovább és egészségesebben élhetnek a borivók

A mérsékelt és minőségi vörösborfogyasztás nagymértékben csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását. Szakemberek szerint naponta férfiaknak 2-3 dl, nőknek 1-2 dl fogyasztása ajánlott ahhoz, hogy jó eséllyel elkerüljék a kardiovaszkuláris problémákat. Az sem elhanyagolható persze, hogy ezáltal a várható élettartamuk akár több mint tíz évvel hosszabb is lehet, mint azoké, akik nem isznak rendszeresen a vörös nedűből. Ezt bizonyítja az úgynevezett francia paradoxon is, amely szerint a franciák ugyan mozgásszegény életmódot élnek, és sok telített zsírsavat visznek be a szervezetükbe, mégis sokkal kisebb a körükben a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, mint az azonos táplálkozás-kultúrájú országokban. Az orvosok úgy gondolják, ennek magyarázata az, hogy Franciaországban rendkívül erősen jelen van a napi, minőségi, mértéktartó vörösborfogyasztás. A vörösborban ugyanis számos jótékony hatású vegyület található, leginkább a magas antioxidáns-tartalma miatt bír különleges szereppel. A vörösbor antioxidánsai a polifenolok, amelyek gátolják a szervezetben a szabad gyökök oxidálóhatása által bekövetkező kémiai sérüléseket, megakadályozzák az érelmeszesedés kialakulását, gyulladásgátló hatással rendelkeznek, képesek a herpeszvírus kiiktatására, valamint megvédik a szervezetet a rosszindulatú daganatos folyamatoktól is. Mindez azonban csak a minőségi és mennyiségi követelményeket figyelembe véve érvényesül, ugyanis a javasoltnál nagyobb mennyiségű, vagy az igazi szőlőt csak messziről látott borok fogyasztása éppen ellenkező, káros hatást vált ki.

A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a vörösborban megtalálható polifenolok gátolják az agysejteket pusztító plakkok kialakulásában szerepet játszó fehérjék képződését, és visszaszorítják a kognitív hanyatlást, azaz megelőzhetik az agyban az Alzheimer-kór során felhalmozódó, plakkokat képző toxikus rostok felépülését. Más amerikai kutatók szerint pedig a szőlő, így a vörösbor egyik alkotóeleme képes megvédeni a szemben található ereket a korral járó károsodástól. A rezveratrol néven ismert vegyület ugyanis, amelynek már korábban is öregedésgátló, valamint rákellenes hatást tulajdonítottak, megakadályozza a hibás erek kialakulását.

Eddig azt hittük, hogy csak a vörösbor fejti ki jótékony hatását, a fehérbor viszont szinte hatástalan, de amerikai kutatók bebizonyították, hogy a fehérbor ugyanannyira pozitív hatású lehet, mint a vörös változat. A vörösbor készítésénél a szőlőszemeket egészben, héjukkal együtt használják fel, és eddig úgy gondolták, hogy a szőlő héja az, amely gazdag az antioxidánsokban. A kutatási eredmények azonban azt igazolták, hogy a szőlőszemek húsában is jelen vannak ezek a vegyületek, így a fehérbor ugyanolyan jótékony folyamatokat idézhet elő a szervezetünkben, mint a vörös.