A stressz a vegetatív idegrendszerre hatva a legkülönfélébb testi és lelki tüneteket idézheti elő, szív- és érrendszeri panaszok, gyomorbántalmak mellett okozhat kiégést és erős szorongást, depressziós állapotot is. Bár a depresszió oka alapvetően nem a stressz, az ilyen esetek nagyjából tíz százaléka köthető ahhoz is. Folyamatos feszültségnél csökken az agy hippokampusz nevű részének mérete is, ami a memóriaképesség és a tanulási képesség romlásához vezethet. Ezek a mentális hatások szintén komolyak lehetnek, akár súlyos iskolai, munkahelyi problémákhoz is vezethetnek.

Közbeszólnak a hormonok

A mentális panaszok egy része arra is visszavezethető, hogy krónikus stressz hatására szervezetünk egyre több kortizolt termel (ezt emlegetik stresszhormon néven is), azzal párhozamosan pedig egyre kevesebb szerotonin és dopamin képződik. Ha viszont csökken ezen „boldogsághormonok” mennyisége, rosszabbodhat a lelkiállapotunk, hangulati zavarok alakulhatnak ki. Az állandó stressz az egyéb hormonhatásokon keresztül az alvási ritmust is fölboríthatja, jelentkezhet miatta alvászavar, ami állandó fáradtsághoz, kimerültséghez vezethet. Mivel ez rontja a szervezet stressztűrő és megküzdési képességét, ördögi kör is beindulhat.

Nem szabad legyinteni

A mindennapi stresszhatások eredményeképp sokan eltávolodnak ismerőseiktől, szeretnének inkább egyedül lenni. Ez ugyanakkor nem jó megoldás, mert a lelkiállapotnak a magány és a bezárkózás sem tesz jót, a depressziós tüneteket az is fokozhatja.

A súlyosabb következmények megelőzése érdekében fontos, hogy a lelki problémákkal foglalkozzunk, a bajokat ne söpörjük a szőnyeg alá. Fontos az is, hogy elsajátítsunk stresszkezelési technikákat, szükség esetén kérjünk segítséget szakembertől. A stresszt ugyanis elkerülni nem lehet, de valamilyen szinten ki lehet védeni, lehet kezelni. A stresszkezelésben a testmozgásnak is kulcsszerepe van: az ilyen tevékenységek nem csak általánosságban hasznosak, hanem a stressz káros hatásait is segítik kivédeni.