A népszerű nyírfacukor - tények és tévhitek
4 perc olvasás - 2015. október 26.
Amikor az egészséges életmód útjára lépünk, az első, melytől egyértelműen és lehetőleg gyorsan szabadulnunk kell, a fehér cukor. Szerencsére, egyre több cukorhelyettesítőből választhatunk.
Nézzük most a tényeket a nyírfacukorról, melyről számtalan tévhit és legenda kering.
A xylitol, a xylit és a nyírfacukor
A xylitol egy cukoralkohol, mely megtalálható gyümölcsökben (például a szilvában is), zöldségekben, de kisebb mennyiségben még az emberi szervezet, a máj is termeli. Fehér, kristályos külsejű cukor, mely első ránézésére nem sokban különbözik a hagyományos kristálycukortól. A xylitol szénhidráttartalma 75%-kal alacsonyabb, mint a cukoré, többek közt ezért is alkalmazzák előszeretettel fogyni vágyók, illetve cukorbetegek, Candida-diétát követők, a paleolit táplálkozás hívei, és azok, akik egyszerűen csak egészségesebben szeretnének étkezni.
A xylitolt az 1940-es években Finnországban nyírfából vonták ki, innen maradt rajta a nyírfacukor elnevezés, azonban a vegyület ugyanúgy kinyerhető kukoricacsutkából vagy bükkfából is, sőt, először 1891-ben a vegyület bükkfából került kinyerésre Hermann Emil Fischer, német Nobel-díjas kémikus által.
Nagyipari előállítása tehát kukoricából, nyírfából, bükkfából, vagy bármilyen cellulóz-tartalmú növényből történhet.
Téves tehát az a feltételezés, hogy a xylitolnak nyírfából kell készülnie. Természetesen a vegyszermentes életre törekvőknek a kukoricából kivont xylitollal szemben komoly aggályaik vannak, hiszen a kukorica az egyik leggyakoribb növény, mely génmódosított formában kerülhet az élelmiszerboltok polcaira. Így a nem nyírfacukorból készült xylit veszélye legfőképpen ez utóbbiból fakad, hiszen maga a vegyület, bárhonnan is vonják ki, ugyanaz a vegyület marad.
A xylitol hatásai
A xylit kedvelt módja az ételek édesítésének, hiszen édesítő hatása megegyezik a cukoréval, nincs utóíze, mint például a steviának, a glikémiás indexe pedig alacsony, így cukorbetegek is fogyaszthatják. A vékonybélben csak az elfogyasztott mennyiség negyede, maximum fele szívódik fel, a többi a vastagbélbe kerül, ahol a nagy mennyiségben fogyasztott xylit hasmenést, gázosodást idézhet elő az arra érzékenyeknél. Érdemes kis dózisokban fogyasztani, és ha hozzá szeretnénk szoktatni bélrendszerünket, és fokozatosan növelni az adagot, így elkerülhető például a fentebb említett hasmenés is.
A xylit csökkenti a vastagbél pH-értékét, antibakteriális hatású, gátolja egyes káros, és támogatja egyes jótékony baktériumok elszaporodását, szerkezetének köszönhetően pedig megakadályozza bizonyos baktériumok megtapadását és elszaporodását az orr és a torok területén is.
A xylitet tehát fogyaszthatják cukorbetegek, inzulinproblémákkal küszködők, a valódi nyírfából kivont xylitet pedig a Candida-diéta alatt is bátran fogyaszthatjuk.
A xylit édesítéshez, főzéshez, sütéshez, befőzéshez is kiválóan használható. Ugyanakkor antibakteriális hatása miatt kelt tésztákhoz, élesztős ételekhez nem használható, valamint karamellizálni sem lehet.
Mértékkel, és persze a megfelelő tanúsítványok kikérésével, mint például kukoricából kivont xylit esetén a GMO-mentes tanúsítvány, a xylit kiváló alternatívája lehet a fehér cukornak.
A xylitol és a fogak
A xylit amerikai kutatások szerint az egyik legkedvezőbb hatású édesítőszer a fogak szempontjából. Állításuk szerint a xylitet a szájban fellelhető baktériumok nem képesek felhasználni a fogszuvasodást okozó savak termeléséhez, ezért a cukros termékeknél mindenképpen sokkal célszerűbb lehet xylittel ízesítettet választani.
A xylit ezen kívül csökkenti a szájszárazságot, a lepedékképződést, és segítségével könnyebben beépülnek a fogzománcba az ásványi anyagok.
