Az Ohio State University kutatói úgy vélik, hogy stresszes időszakban teljesen mindegy, hogy vékony csirkemellet fogyasztunk vagy éppen rántott húst eszünk rengeteg édességgel, a szívünk ugyanolyan terhelést kap, ráadásul a fogyás esélye is kisebb. A szervezetünk stresszreakciója hatással van az ételre, amit elfogyasztunk - állítják. A kutatást vezető Dr. Janice Kiecolt-Glaser a felmérés során 38 mellrákból kigyógyult nőt és 20 egészséges nőt vizsgált, akiknek átlagéletkora 53 év körül volt. A nőket két csoportra osztották: voltak, akik zsíros reggelit kaptak, míg a többiek egészséges, telítetlen zsírsavakkal készült ételekből válogathattak. A nők nem tudták, hogy mivel készült a reggelijük, amikor a szakemberek a napi stresszszintjüket is felmérték. Sokan igen komoly stresszfaktorral küzdöttek: demens szülővel, beteg gyerekkel és egyéb problémákkal. Ezután vérvételre került sor,  mely során a szervezet gyulladásos folyamataira utaló jeleket kerestek. Kiderült, hogy a stresszmentesen élő nők, akik az egészséges reggelit kapták, a gyulladásnak alacsonyabb szintjét mutatták,akik viszont stresszes körülmények között éltek, hiába ettek bármit, a gyulladás mértéke jelentős volt a szervezetükben. A szakemberek szerint ez az, aminek hatására nem csak a szívbetegség és a diabétesz kockázata magasabb, de egyúttal fogyni is lényegesen nehezebb. 

Egy másik amerikai tanulmány szerint a stressz egyeseknél hízáshoz is vezethet. Dr. Jason Block, a Harvard Egyetem kutatója szerint a vizsgálat során a fokozott pszichológiai stressznek kitettek közül többet híztak azok, akik testtömegindexe eleve nagyobb volt. Az alacsonyabb testsúlyú, hasonló stressz faktoroknak kitettek között nem volt megfigyelhető ez az összefüggés. A nagyobb testsúly tehát hajlamosít a stressz miatti hízásra. A stresszes időszakokban az emberek evési szokásai megváltozhatnak, ami a testsúly változásához is vezethet. Az esetleges hízást vagy fogyást az eredeti testsúly mellett a nem is befolyásolja, az eredmények szerint ugyanis a stressz különbözőképpen befolyásolja a két nem testsúlyát. A nőket több stresszfaktor is hízásra készteti, ilyenek a feszült családi viszonyok, a munkahelyi elvárások, a számlák fizetésének nehézsége, és az életkörülmények miatti korlátozottság érzése. A férfiaknál ilyen okok a munkahelyi stressz, a számlák kifizetésének nehézsége, és az új kihívások hiánya.

Norvég kutatók szerint az étrend és a mozgásszegény életmód önmagukban nem magyarázzák, miért öltött mára járványos méreteket az elhízás. A szakemberek a jelenség kialakulásáért felelős sok tényező egyikének a stresszt tartják. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a zsírokban, sóban és cukorban gazdag táplálkozás, valamint a kevés mozgás kombinációja az elhízás kulcstényezője. Ezek alapján az orvosok a fogyást és a több mozgást írják elő betegeiknek. A Stavangeri Egyetem humánbiológusa, Brynjar Foss és Sindre M. Dyrstad sporttudós szerint a hízás és a kortizol nevű stresszhormon szintje észrevehetően magasabb annál, aki az idegeskedés miatt tett szert túlsúlyra. A magasabb kortizolszint azzal jár, hogy az illető könnyebben hízik. A kutatók úgy vélik, hogy a stressz és a kövérség egymást erősítik egyfajta pozitív visszacsatoláson keresztül. A hízás kiválthat stresszreakciót, ami további súlyfelesleghez vezethet. Aki hízik, az stresszhatásnak teszi ki a testét. Ez öngerjesztő folyamat lehet, így az illető tovább hízik. A fogyókúra szintén fokozhatja a kortizoltermelést, amely stresszválaszt vált ki, így ellene dolgozik a súlyvesztési törekvéseknek. Ha a szakemberek feltételezése igaz, az azt jelentené, hogy a stresszt kell valahogy leküzdenie annak, aki gátat akar szabni súlygyarapodásának.