Az egészségügyi szakértők egyetértenek abban, hogy a testünk számára óriási megpróbáltatást jelent az ülő életmód. Minden nap hosszú órákat töltünk el ugyanabban a testhelyzetben, ezzel pedig mozgásszervi és szemproblémákat egyaránt kockáztatunk, továbbá fejfájás is kialakulhat az egész napos ülés nyomán. Vajon mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Ülni, de hogyan?

Ha munkakörünknél fogva naponta több órát töltünk a képernyő előtt, érdemes ügyelni a testtartásunkra. Az ideális szék kényelmesen megtámasztja a hátunk alsó részét, hogy arra ne nehezedjen különösen nagy nyomás ülés közben. Ha nem ilyen a székünk, és lecserélni sem tudjuk, kreatívan is megoldhatjuk a helyzetet – például kitámaszthatjuk a hátunkat egy párnával.

A karfa is fontos: a kezünkre akkor nehezedik a legkisebb terhelés, ha az asztallal körülbelül 90 fokos szöget zár be. A székünk megfelelően beállított karfája segíthet ebben a pozícióban tartani. A lábunk kényelmesen helyezkedjen el a padlón, a szék ülőfelületét lehetőleg se túl alacsonyra, se túl magasra ne állítsuk. Ha lehet, ne tegyük túl gyakran keresztbe a lábunkat, mivel ez rontja a vér keringését, és jó, ha az asztal alatt van egy kis hely arra, hogy kinyújtsuk vagy megmozgassuk a lábainkat. Kifejezetten hasznos, ha hagyományos szék helyett térdeplőszéken vagy fitlabdán ülünk. Mindkettő hasonló elven alapul: rákényszerít minket arra, hogy – háttámla híján – egészségesen, derékból tartsuk meg a gerincünket, vagyis kihúzzuk magunkat. A fitballon ráadásul észrevétlenül, de állandóan egyensúlyoznunk kell, amivel olyan izmokat is megmozgatunk, melyeket egyébként alig használunk.

A szemünk is megsínyli

A szem megerőltetése, a száraz szem szindróma és a szem lassú, fokozatos romlása az egyik leggyakoribb munkahelyi probléma – gyakran ez is a képernyő előtt töltött órák számlájára írható. A szem körüli izmok folyamatos feszülése, valamint a nyak izmainak merev tartása akár fejfájást is kiválthat. A monitor helyes beállításával viszont enyhíthetünk a szemünket érő folyamatos terhelésen. A monitor és a szemünk között nagyjából egy alkarnyi távolság legyen. Ha valamit nem tudunk ebből a távolságból elolvasni, inkább állítsuk nagyobbra a betűméretet. Az ideális betűméret a számunkra még épp olvasható méret két-háromszorosa. Ha ez sem elég, vagy egyre nagyobb méretet igényel a szemünk, érdemes ellenőriztetni a látásunk élességét.

Így állítsuk be a monitort

Ha oldalra kell néznünk, azzal megfeszítjük a nyakizmainkat, tehát a monitor álljon mindig középen előttünk, a szemünk pedig ne a monitorral egyvonalban, hanem picit magasabban, 5-7 centivel felette legyen. Jó tudni, hogy ha ennél nagyobb szögben és hosszasan nézünk lefelé, az szintén a nyakunkra ró terhet, ha pedig felfelé, akkor az – amellett, hogy a nyakunk és a vállunk is megsínyli – a szemünket is megterhelheti, mert a mennyezeti fényforrások fénye is bezavarhat a képbe. A monitort akkor látjuk a legjobban, ha kicsit hátra van hajtva. Arra azonban érdemes vigyázni, hogy az ablakból vagy a fényforrásokból érkező fény ne tükröződjön vissza a képernyőről, ez ugyanis különösen megerőlteti a szemünket. A fény és kontraszt beállításánál is az legyen a cél, hogy a környezetéhez képest se túl világos, se túl sötét ne legyen a képernyőnk.

A szem kiszáradását az is okozhatja, hogy a monitort nézve ritkábban pislogunk: a megszokott percenkénti átlagosan 22-24 pislogás helyett mindössze 7-10-szer. A monitor előtti munkavégzéshez érdemes speciális, változó fókuszú szemüveget készíttetnünk, az egyszerű olvasószemüveg és a kontaktlencse nem alkalmas ehhez a tevékenységhez. A monitornak a szemünktől való távolsága ugyanis nem egyenlő azzal, amit olvasáskor a könyvtől tartunk, inkább egy köztes zónát képvisel.