A nyugat-nílusi láz ellen egyelőre nincs ismert gyógymód vagy oltóanyag. Ezért is veszélyesek az ezt a vírust hordozó szúnyogok, amelyekből néhány hete Dél-Morvaországban is találtak példányokat a szakemberek. Oldrich Sebesta, a brünni regionális higiéniai intézet szakkutatója szerint azóta előfordulhat, hogy már Csehország egyéb területén is megtalálhatóak ezek a fertőzött szúnyogok. A vírust, amely halált is okozhat, elsősorban a halastavak környékén élő Culex modestus szúnyogfajtához tartozó rovaroknál fedezték fel, de a kutatók szerint sajnos a városi körülményekhez is képesek alkalmazkodni ezek a szúnyogok, ami azt jelenti, hogy emberlakta helyeket is eláraszthatnak. A fertőzés lappangási ideje két-három hét, így a fertőzött szúnyog által megcsípett ember ezután kezd izom- és ízületi fájdalmakat, fejfájást érezni, majd belázasodni. Petr Husa, a brünni Fertőző Betegségek Klinikájának főorvosa szerint, bár az egészséges emberek többségének a szervezete leküzdheti ezt a fertőzést, a meggyengült egyének, vagy beteg emberek számára a csípés akar halállal is végződhet. Cseh szakemberek mindenkit óvatosságra intenek, akik a halastavak környékére tervezik a nyaralásukat.

Bár szúnyog tulajdonképpen bárkit megcsíphet, egyesek nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint mások. Jonathan Day, a Floridai Egyetem orvosi entomológusa szerint az emberek 20 százalékát imádják kifejezetten a szúnyogok, akikhez a látvány és a szag vonzza a rovarokat. A szúnyogok különösen késő délután, estefelé támadnak. Áldozataikat különféle kritériumok szerint választják ki. A sötét színeket, feketét, sötétkéket vagy pirosat viselőket, valamint a mozgó célpontokat érzékelik a legjobban. Közeledve az emberhez a nőstény szúnyog már a szagátis érzi az áldozatának. Az általunk kilélegzett levegőben található szén-dioxid ugyanis vonzza őket, ezért a gyorsabb anyagcseréjű és a túlsúlyos emberek, valamint a kismamáka legnépszerűbb szúnyog-célpontok. A szúnyogok más szagokat is éreznek és figyelembe vesznek a döntésüknél. Így például a testmozgás közben képződő tejsavat, a leheletben megtalálható acetont, vagy a női nemi hormon, az ösztrogén egyik bomlástermékét, az ösztradiolt. Az ember testhőmérséklete is fontos számukra. A genetika is közrejátszik abban, hogy kit választanak a szúnyogok. Ikervizsgálatok ugyanis feltárták, hogy egy-egy ikerpár tagjait hasonló mértékben szeretik a szúnyogok.

A szakemberek szerint egyébként nemcsak vonzhatjuk a szúnyogokat, hanem taszíthatjuk is őket. A szúnyogok által kevésbé kedvelt emberek bőrén ugyanis olyan vegyületekképződnek, amelyek nemcsak elnyomják a szúnyogok számára vonzó vegyületek hatását, hanem el is riasztják a rovarokat. Joseph Conlon, az Amerikai Szúnyogellenőrzési Szövetség tanácsadója szerint a szúnyogok nem azért csípnek meg bennünket, hogy belőlünk táplálkozzanak, ezt a célt a növények töltik be számukra. A nőstény szúnyognak a petéi lerakásához van szüksége egy fehérjére a vérünkből.

Léteznek olyan szúnyogfajok is, amik a lábat és a bokát csípik meg leginkább, őket a lábon élő baktériumok vonzzák oda. Más szúnyogok inkább a fejet, a nyakat és a karokat kedvelik, mert ezeken a testrészeken melegebb a bőr. A szúnyogcsípés mérete nem arányos a kiszívott vér mennyiségével, hanem attól függ, hogyan reagál az immunrendszerünk a szúnyog nyálára. Így minél többször csíp meg bennünket egy adott szúnyogfaj, annál kevésbé fogunk reagálni a csípésre, azonban ez az előny szinte érzékelhetetlen számunkra, mivel több, mint háromezer szúnyogfaj létezik.