A fogyni vágyók életmódváltásának egyik legfontosabb része a rendszeres sportolás beiktatása, amely naponta legalább félóra aktív mozgást jelent. Rengeteg mozgásformából válogathatnak, a rosszul megválasztott sporttal azonban sokat árthatnak maguknak. A sport ugyan egyrészről hasznos, azonban ész nélkül végezve veszélyes lehet, mert a hirtelen elkezdett edzés hatalmas terhelést jelent a szívre, és ez komoly következményekkel járhat. Ezért ha sportolásra adjuk a fejünket, fokozatosan kezdjünk hozzá, és mértékkel, lassan emeljük a napi mozgás időtartamát. Sokan a konditermet vagy a csoportos mozgásórákat választják a súlyfeleslegtől való gyors megszabadulás érdekében, azonban ha mindezt hirtelen kezdik, súlyos ízületi és egyéb problémákkal nézhetnek szembe. Inkább sétát, úszást, kocogást választani erre a célra, és kitartóan, életre szólóan végezni, akár még akkor is, ha már megszabadultak a kívánt súlyfeleslegtől. 

Brit szakemberek szerint a sport lassítja a sejtek öregedését, ezáltal a rendszeres testmozgás nemcsak az egészséges életmódhoz járul hozzá, hanem a hosszabb élethez is. A Lynn Cherkas vezette londoni kutatócsoport összesen 1200 egypetéjű ikerpár tagjainak életmódját és DNS-láncát elemezte ki egészen részletekbe menően. A King's College kutatói az átlagosan 49 éves résztvevők fizikai aktivitását analizálva lényeges különbséget állapítottak meg a testvérpárok tagjai között. A rendszeresen sportolók kromoszómavégződései, az úgynevezett telomerek, átlagosan mintegy 200 DNA-egységgel hosszabbnak bizonyultak, mint a genetikailag velük azonos, de a testmozgást mellőző testvérüknél. A londoni molekuláris biológusok a DNA-rövidülés folyamatát laboratóriumi körülmények között figyelték meg, és egyértelműen megállapították, hogy az aktívan sportolóknál a rövidülés jóval lassabban megy végbe, ami azt jelenti, hogy a sejtek nagyobb élettartamra számíthatnak, azaz az öregedés lelassul. A kutatók szerint ez magyarázatot szolgáltat arra is, hogy a testmozgás hívei között nemcsak kevesebb túlsúlyos található, és közülük szív- és érrendszeri megbetegedésben, valamint cukorbetegségben is kevesebben szenvednek, hanem az öregedés szemmel látható jeleit sem viselik annyira magukon, mint azok, akik életük folyamán nem sportoltak rendszeresen. Brit orvosok szerint a mozgáshiány károsabb hatással van a szervezetre, mintha egy kis súlyfelesleggel küzdünk. A rendszeres mozgás segítségével ugyanis karban tartható a szív- és az érrendszer, a jó erőnlét pedig segít megelőzni a daganatos betegségeket. Finn kutatók úgy vélik, hogy aki hetente legalább két órát sportol, azok harmadával csökkenthetik a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

Amerikai kutatók szerint, ha sikerül megőrizni a szív és a keringési rendszer egészségét idős korban is, akkor a szellemi frissesség is tovább megmarad. A szellemi hanyatlás egyik rizikófaktora ugyanis a magas vérnyomás, amelynek kialakulása rendszeres sporttal megelőzhető. Igazolták azt is, hogy azok az idős emberek, akik karate órákat vesznek, kevésbé fogékonyak a depresszióra, mint azok, akik szellemi tréningekre járnak. Ha mindezt ráadásul a szabad levegőn végzik, az a stressz leküzdésében és kezelésében is óriási segítséget nyújt számukra, de igaz ez a fiatalabbakra is. A testmozgás számos pozitív hatása révén meghosszabbítja a várható élettartamot is. Amerikai rákkutatók úgy találták, hogy átlagosan 4,2 évvel tovább élhetnek azok, akik rendszeresen sportolnak.

A sport szervezetre és egészségre gyakorolt jótékony hatásairól már számos vizsgálatot végeztek, amelyek alapján kiderítették, hogy nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan és pszichésen is fontos szerepet játszhat az ember életében a rendszeres testmozgás. Svéd orvosok szerint, aki sportol, az jobban tanul. Vizsgálatok igazolták, hogy a tanulók teljesítménye harminc százalékban attól függ, hogy rendszeresen sportolnak-e. Német szakértők 2300 tizenegy és tizenhét év közötti fiatalt vontak be vizsgálatukba, amelynek során különböző eszközökkel és tesztekkel megmérték a kitartásukat, erejüket. A felmérés azt az eredményt hozta, hogy a sport javítja a kitartást és az állóképességet, erősíti az immunrendszert, de főleg azoknál, akik rendszeresen mozognak. Azok azonban, akik nem ezt teszik, gyakrabban küzdenek izom- és csontfájdalommal. A testedzés növeli az önbizalmat, és csökkenti az érzelmi problémákat is. Több tudományos kutatás is bizonyította, hogy a rendszeres futástól boldogabbak leszünk. Az agy ilyenkor endorfin hormont szabadít fel, amely boldogságérzetet vált ki. Ez főként akkor érezhető, ha legalább félórát futunk, de a hatás még órákkal utána is érezhető, ezáltal pedig csökken a stressz.