Alma gógyszertárak

Gyógyszertárkereső
Lorem ipsum dolor sit amet. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit. Asperiores harum iure, iusto quam rem vel?

Bár sokan évről évre megfogadják, hogy az újévben beiktatják a mindennapjaikba a rendszeres mozgást, ez az elhatározás legtöbbeknél sajnos már az első hetekben megdől.

Vegyuk be ujevi fogadalmaink koze a sportolast 16 9

A fogyni vágyók életmódváltásának egyik legfontosabb része a rendszeres sportolás beiktatása, amely naponta legalább félóra aktív mozgást jelent. Rengeteg mozgásformából válogathatnak, a rosszul megválasztott sporttal azonban sokat árthatnak maguknak. A sport ugyan egyrészről hasznos, azonban ész nélkül végezve veszélyes lehet, mert a hirtelen elkezdett edzés hatalmas terhelést jelent a szívre, és ez komoly következményekkel járhat. Ezért ha sportolásra adjuk a fejünket, fokozatosan kezdjünk hozzá, és mértékkel, lassan emeljük a napi mozgás időtartamát. Sokan a konditermet vagy a csoportos mozgásórákat választják a súlyfeleslegtől való gyors megszabadulás érdekében, azonban ha mindezt hirtelen kezdik, súlyos ízületi és egyéb problémákkal nézhetnek szembe. Inkább sétát, úszást, kocogást választani erre a célra, és kitartóan, életre szólóan végezni, akár még akkor is, ha már megszabadultak a kívánt súlyfeleslegtől. 

Brit szakemberek szerint a sport lassítja a sejtek öregedését, ezáltal a rendszeres testmozgás nemcsak az egészséges életmódhoz járul hozzá, hanem a hosszabb élethez is. A Lynn Cherkas vezette londoni kutatócsoport összesen 1200 egypetéjű ikerpár tagjainak életmódját és DNS-láncát elemezte ki egészen részletekbe menően. A King's College kutatói az átlagosan 49 éves résztvevők fizikai aktivitását analizálva lényeges különbséget állapítottak meg a testvérpárok tagjai között. A rendszeresen sportolók kromoszómavégződései, az úgynevezett telomerek, átlagosan mintegy 200 DNA-egységgel hosszabbnak bizonyultak, mint a genetikailag velük azonos, de a testmozgást mellőző testvérüknél. A londoni molekuláris biológusok a DNA-rövidülés folyamatát laboratóriumi körülmények között figyelték meg, és egyértelműen megállapították, hogy az aktívan sportolóknál a rövidülés jóval lassabban megy végbe, ami azt jelenti, hogy a sejtek nagyobb élettartamra számíthatnak, azaz az öregedés lelassul. A kutatók szerint ez magyarázatot szolgáltat arra is, hogy a testmozgás hívei között nemcsak kevesebb túlsúlyos található, és közülük szív- és érrendszeri megbetegedésben, valamint cukorbetegségben is kevesebben szenvednek, hanem az öregedés szemmel látható jeleit sem viselik annyira magukon, mint azok, akik életük folyamán nem sportoltak rendszeresen. Brit orvosok szerint a mozgáshiány károsabb hatással van a szervezetre, mintha egy kis súlyfelesleggel küzdünk. A rendszeres mozgás segítségével ugyanis karban tartható a szív- és az érrendszer, a jó erőnlét pedig segít megelőzni a daganatos betegségeket. Finn kutatók úgy vélik, hogy aki hetente legalább két órát sportol, azok harmadával csökkenthetik a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

Amerikai kutatók szerint, ha sikerül megőrizni a szív és a keringési rendszer egészségét idős korban is, akkor a szellemi frissesség is tovább megmarad. A szellemi hanyatlás egyik rizikófaktora ugyanis a magas vérnyomás, amelynek kialakulása rendszeres sporttal megelőzhető. Igazolták azt is, hogy azok az idős emberek, akik karate órákat vesznek, kevésbé fogékonyak a depresszióra, mint azok, akik szellemi tréningekre járnak. Ha mindezt ráadásul a szabad levegőn végzik, az a stressz leküzdésében és kezelésében is óriási segítséget nyújt számukra, de igaz ez a fiatalabbakra is. A testmozgás számos pozitív hatása révén meghosszabbítja a várható élettartamot is. Amerikai rákkutatók úgy találták, hogy átlagosan 4,2 évvel tovább élhetnek azok, akik rendszeresen sportolnak.

A sport szervezetre és egészségre gyakorolt jótékony hatásairól már számos vizsgálatot végeztek, amelyek alapján kiderítették, hogy nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan és pszichésen is fontos szerepet játszhat az ember életében a rendszeres testmozgás. Svéd orvosok szerint, aki sportol, az jobban tanul. Vizsgálatok igazolták, hogy a tanulók teljesítménye harminc százalékban attól függ, hogy rendszeresen sportolnak-e. Német szakértők 2300 tizenegy és tizenhét év közötti fiatalt vontak be vizsgálatukba, amelynek során különböző eszközökkel és tesztekkel megmérték a kitartásukat, erejüket. A felmérés azt az eredményt hozta, hogy a sport javítja a kitartást és az állóképességet, erősíti az immunrendszert, de főleg azoknál, akik rendszeresen mozognak. Azok azonban, akik nem ezt teszik, gyakrabban küzdenek izom- és csontfájdalommal. A testedzés növeli az önbizalmat, és csökkenti az érzelmi problémákat is. Több tudományos kutatás is bizonyította, hogy a rendszeres futástól boldogabbak leszünk. Az agy ilyenkor endorfin hormont szabadít fel, amely boldogságérzetet vált ki. Ez főként akkor érezhető, ha legalább félórát futunk, de a hatás még órákkal utána is érezhető, ezáltal pedig csökken a stressz.

facebook-share Megosztás

Jelentkezz be Alma+ fiókodba,
vagy regisztrálj és hozd létre most!
Törzsvásárlói kártyaszámodat a plasztik kártyád
hátoldalán találod.
Tipp: 250100-al kezdődik a kártyaszám
Card number illustration